A Magyar Televízió rendőrséggel és a Médiahatósággal fenyegette meg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (mkkp) internetszolgáltatóját, így - négy évvel ezelőtt ezen a napon - le is szedték az mtvhirado.com oldalt. Ezután az mtv egy sor hasonló című oldalt foglaltatott le. Alább a cenzúrázó Híradó paródiájának cenzúrázott videója. A Híradó cenzúrázásairól egy ironikus tumblr oldal is született.
2012 elején kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában "Hősök, szentek, királyok - a magyar történelem képei és emlékei" címmel, az új alkotmány életbe lépéséhez kapcsolódva. A megnyitón Orbán Viktor is beszédet mondott. 
Mélyen tisztelt Köztársasági Elnök úr és kedves felesége! Hölgyeim és Uraim!
Most, amikor a nagyközönség megtekintheti ezt a grandiózus és mégis bensőséges kiállítást, amellyel a kommunizmus előtti korszak nagyszabású eseményeihez kívánunk csatlakozni – bár méltatlan, de igyekvő utódokként –, tágabb hazánkat, Európát éppen a legmélyebb kétségek gyötrik. Megrendülés fenyegeti kontinensünknek az ipari forradalomtól máig során kiharcolt és megérdemelt világpolitikai és világkereskedelmi pozícióit. A gazdasági haszon és a pénzügyi nyereség eddig ismert mértékeit nagyságrendekkel meghaladó profit reményében és zabolátlan vágyától hajtva a Nyugat – s benne a mi Európánk – olyan világgazdasági rendszert épített föl, s tett általánossá a földgolyó minden pontján és a föld minden nemzete számára, amely mára mintegy fejére visszahullva az erejét meghaladó kihívásokat intéz hozzá. A világméretűvé hizlalt termelés, befektetés és kereskedelem a világ olyan nemzetgazdaságait, esetenként kontinensnyi méretű nemzetgazdaságait szerszámozta föl a gazdasági verseny eszközeivel, amelyek belátható időn belül túlnövik a világgazdaság és világkereskedelem modern elméletének, szabályainak és intézményeinek kiötlőit és megalkotóit.
Évszázadok óta nem látott próbatétel ez. Erő- és jellempróba egyszerre. Fel tudjuk-e venni a kesztyűt? Tudjuk-e, hogyan kell újjászervezni és megújítani mai, hét évtizedes múltra visszatekintő európai politikai és gazdasági rendszerünket? Ha igen, mi, európai vezetők képesek leszünk-e ezt a tudást sikerrel kecsegtető tervekké kovácsolni? S ha igen, vajon Európa népei megértik-e? S ha igen, vajon elfogadják-e mindazt, ami ebből saját mindennapi életükre következik? Visszatalálnak-e Európa nemzetei a kemény munka, az ésszerű gazdálkodás és az egyéni felelősség világába? A gyötrő kétségek indokoltak. Indokoltak, mert civilizációnk – de legalábbis annak európai fele – lemondani látszik korábbi felemelkedésünk és gazdasági sikereink mögötti legfőbb hajtóerőiről, az élet spirituális mélységeiről, a házasság és az utódok nyújtotta boldogságról és a nemzeti kultúrák szellemi energiájáról.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Mi, magyarok megadtuk a magunk válaszát. A kommunizmus megdöntését és a szovjetek kiszorítását követő húsz zavaros év után végre gránitszilárdságú alapot vetettünk a jövő számára. Felülkerekedtünk oly gyakran hatalmába kerítő rosszabbik énünkön, rácáfoltunk korábbi gyengeségeinkre, legyőztük kishitűségünket, félretoltuk a hazánkat romlásba vezető erőket, és a nemzet történelmének nagyszerű pillanatait idéző mozdulattal öntörvényeink szerint és átütő erővel cselekedve létrehoztuk történelmünk egyik legnagyobb összefogását. Osztály, származás, életkor, vallás és politikai hitek határait átlépve valódi nemzeti, kétharmados parlamenti forradalmat vittünk végbe. Így és ezért született meg Magyarország alaptörvénye. Visszahelyeztük jogaiba az ősi és ezer éve megtartó magyar életösztönünket és kultúránkat, a kereszténység felszabadító erejét, a nemzeti büszkeséget, az őseink tiszteletét, a gyermekeink és unokáink iránti kötelességet, a munka becsületét, a szellem alkotásainak elismerését, az elesettek iránti irgalmat és az idegenek iránti lovagias nagyvonalúságot.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ahogy idősödik az ember, rájön arra, hogy sokak vesztét okozta már az, hogy mindent önmagához mért. Nehéz, sőt lehetetlen is úgy tájékozódni, hogy magunkat és mindig csak saját magunkat képzeljük sarkcsillagnak. Amikor vándorolunk, tervezünk, amikor építünk valamit, mindig szükségünk van egy szilárd pontra, egy rendezőelvre, amely felettünk, sőt mindannyiunk felett áll. Nincs ez másképpen a nemzetek életével sem. Mi, magyarok az elmúlt ezer esztendőben két alapelvet kristályosítottunk ki, amelyet mindmáig követünk. Ez a két alapelv a történelem gyakran zavaros ködén is rendre átütött, és segítette a magyarokat, hogy jó irányba tartassák hajójuk orrát és vitorláit. Ez a két alapelv a kereszténység és az állami szuverenitás eszméje. Ezek az eszmék oly erősnek bizonyultak, hogy tíz évszázad viharai sem tudták kikezdeni őket. Megszállás, idegen uralom és ellenséges tankok sem tudták ledönteni ezt a két pillért. Ha körbejárják a kiállítást, azokat a hősöket láthatják, akik életüket, tehetségüket és erejüket a kereszténység és a nemzeti függetlenség szolgálatába állították. Ők a bizonyítékai annak az emberi vágynak, elemi életösztönnek, hogy kell lennie valaminek, ami vagy aki nagyobb és így lényegesebb nálunk, átível rajtunk: a Jóisten, a haza, a család, ha szerencsés időkben élünk és elég bátrak vagyunk, mindhárom egyszerre.
Őket, hőseinket tartjuk pajzsként magunk elé a cinizmussal szemben. Rájuk tekintünk, ha meg akarjuk erősíteni a lelkünket, és ők a lelkiismeretünk, ha elgyengülnénk a küzdelemben. Magyarország azért tudott fennmaradni, azért lehetünk ma itt, és azért köszönthetjük ma együtt az új alkotmányunkat, mert mindig voltak olyan magyarok, akik nehéz és súlyos helyzetekben meghozták a legfontosabb döntéseket. Meghozták a kiállás, a hűség és a szabadság sokszor nehéz döntéseit. Most is egy ilyen pillanatban vagyunk. Az újralapítás pillanatában, amely megújítja azt a közösséget, amelyet magyar nemzetnek hívunk. Magasra kell ilyenkor kapaszkodnunk, hogy visszafelé és előre is messzire láthassunk. 1990-ben megakadtunk félúton, kellő összefogás és parlamenti többség híján pártalkuk és pártkompromisszumok ingoványába süllyedtünk, magunk sem tudtuk, merre van a fölfelé, nem jutottunk fel arra a magaslatra, ahonnan széttekintve magabiztos kézzel hosszú évtizedekre berendezhettük volna Magyarország életét. Elmaradt a világos és egyértelmű pillanat, amelyben mi, magyarok kinyilváníthattuk volna akaratunkat, hogy a diktatúra után megújítjuk szövetségünket a kereszténységgel és a nemzeti szuverenitás eszméjével. Ma az a remény tölti el szívünket, hogy a XXI. századi magyar nemzet az őt megillető helyre kerül, a hozzá méltó magasságba emelkedik, és kiérdemli a tehetsége és szorgalma alapján neki járó elismerést az európai nemzetek közösségében.
Köszönet a kiállítás megalkotóinak! Mindannyiuknak boldog és békés új esztendőt kívánok!
4 évvel ezelőtt Schmitt Pál már kevésbé volt népszerű, mint megválasztásakor. Már tudtuk, hogy diszgráfiás, de még nem robbant ki a doktorija körüli botrány. 4 évvel ezelőtti újévi köszöntője következik.
Az év utolsóelőtti napján Török Gábor politológussal közölt interjút a Napló Online. Részlet.
Hillary Clinton levele 4 évvel ezelőtt került nyilvánosságra. A Népszabadság a levél magyar fordítását teljes terjedelmében tette közzé. (Kiemelések tőlem.)
A berlini polgármester levelet írt Budapestre, amelyben az Eurogames támogatását kérte. 2012-ben ugyanis Budapestre tervezték a "meleg olimpiát". Tarlós nem köntörfalazott: egyáltalán nem támogatja, maximum eltűri a rendezvényt. Berlin Budapest testvérvárosa. A két levél:
4 évvel ezelőtt Lázár János interjút adott a HVG-nek. Részletek alant.
hvg.hu: Teljesítik Barroso azon kérését és visszavonják az egykulcsos adót bebetonozó stabilitási törvény?
L. J.: Az EKB világossá tette, hogy mi a problémája a jegybanktörvénnyel, Barroso viszont nem indokolta, hogy miért kéri a stabilitási törvény visszavonását. Ilyen indoklást nem láttam.
hvg.hu: Talán szeretnék, ha rugalmas maradna a magyar gazdaságpolitika, és a válság súlyosbodása esetén lehessen változtatni az adókulcson: ez az EB és az IMF által annyira fontosnak tartott államháztartási hiányra és az államadósságra is kihatással lehet.
L. J.: Csakhogy az adópolitika nemzetállami hatáskörben van. Meggyőződésem, ha az eurózónába való belépés előtt feladjuk gazdaságpolitikai szuverenitásunkat, akkor nekünk befellegzett. Mindegy, melyik párt vezeti az országot, a német és más külföldi cégek azonnal elköltöznek a Távol-Keletre. Az adópolitikai mozgástér fenntartása a versenyképességünk legfontosabb záloga.
(...)
hvg.hu: Az egykulcsos személyi jövedelemadó 508 milliárdos lyukat ütött a 2011-es költségvetés bevételi oldalán. Közben a KSH adataiból jól látszik, hogy a jövedelemi olló tovább nyílt. A mai helyzetből visszatekintve továbbra is úgy látja, hogy jó döntés volt a bevezetése?
L. J.: Továbbra is az a meggyőződésem, hogy jó ötlet volt. Húsz éve után már dönteni kellett abban a kérdésben, hogy munka vagy segély!? Ez adópolitikai ösztönzők nélkül nem megy. Világossá kell tenni, hogy aki dolgozik és gyereket nevel, az jobban jár. Hozzáteszem, hogy annak az 508 milliárdnak a jelentős részét, amit az adófizetőknél hagytunk, elszívták a devizahitelek növekvő terhei. Éppen a bankszektor szippantotta fel. Azokról beszélek, akik továbbra is törlesztenek: pedagógusok, köztisztviselők, közalkalmazottak. Egészen biztos, hogy a 16% nélkül, többszázezren nem tudtak volna törleszteni.
(...)
hvg.hu: Igaz, hogy a szcientológusok miatt döntöttek úgy az utolsó pillanatban a törvény megszavazásakor, hogy ne a bíróság, hanem a parlament kétharmaddal döntsön arról, melyik közösség lehet egyház?
L. J.: A szcientológusokkal kapcsolatban határozott véleménye van a két kormánypárti frakciónak: mindenképpen korlátozni akarjuk a tevékenységüket. A másik megoldás az lett volna, ha az egyházügyi törvénybe nemzetbiztonsági klauzulákat tettünk volna be, de ez nem vállalható.
(...)
hvg.hu: Nem érzi összeférhetetlennek, hogy az egyik fideszes európai parlamenti képviselő feleségét jelölik a független bírósági szerv élére?
L. J.: Nem, de én elfogult vagyok, mert jól ismerem Szájer Józsefet és Handó Tündét is. Handó kiváló és elfogulatlan bíró volt, nagyon jó igazgatási vezető, a munkáját soha nem érte szakmai kritika, így azt gondolom, hogy jó vezető lesz. Soha nem titkolta, hogy baráti viszonyt ápol az Orbán-családdal. Kisszerűek az ilyen támadások.
hvg.hu: Ellenzékből is ilyen nagyvonalú lett volna, ha egy MSZP-s politikus feleségét jelölték volna egy ilyen pozícióra?
L. J.: Az én számból soha nem hallott senki ilyen típusú személyeskedő megjegyzést. Ráadásul az nem lehet kizáró tényező, hogy valaki valakinek a felesége, férje. Azt kell megnézni, hogy alkalmas-e. Ez az alaptétel.
hvg.hu: Csakhogy ez a jelölés illeszkedik abba a sorozatba, ami a tavalyi kormányváltás óta tart: a kormánypártok szinte az összes független intézmény és hatalmi ág élére olyan személyeket választott meg, akik szorosan kötődnek a Fideszhez.
L. J.: Ez már másik kérdés, erről lehet vitatkozni. Az Állami Számvevőszék élén álló Domokos Lászlóra mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy a Fidesznek kedvezne. Jól végzi a munkáját, az ÁSZ okosan bírálta például a költségvetési tervezetet. A közelmúltban az az Alkotmánybíróság ahol állítólag fideszes elkötelezettségű bírák húztak talárt elmeszelte a kormányzó párt által kidolgozott és megszavazott törvényeket. Három törvényt szedtek ízekre. Számunkra ez komoly presztízskérdés, gondoljanak csak a jobboldal számára oly fontos egyházügyi törvényre. Az általunk jelölt Stumpf István volt az előadóbírája az egyházügyi törvénynek! Ez élő cáfolata annak, hogy Magyarországon nem működne a demokrácia.
(...)
Orbán Viktor az év végén, négy évvel ezelőtt interjút adott a Magyar Nemzetnek. Az interjú itt olvasható, részletek alant.
Orbán Viktor 4 évvel ezelőtt ezen a napon adott exkluzív interjút a HírTV-nek, amelyben bejelentette, hogy Barroso levelére elutasító választ adott.
Gyurcsány Ferenc 4 évvel ezelőtt tette közzé Facebook posztját, melyben Orbán Viktort azzal vádolta, hogy 8 éven át akadályozta az MSZP kormányzását, és 2014-re bukást jósolt a Fidesznek - azon a napon, amikor először vágta bóvliba egy hitelminősítő Magyarországot. (Kiemelések tőlem.)