4 évvel ezelőtt ezen a napon válaszolt Orbán Viktor Hillary Clinton amerikai külügyminiszter levelére - amely itt olvasható. Ritkán kaptunk olyan levelet Ámerikából, amelyben azt írták, hogy "aggodalmaink jelentősek és megalapozottak", így nem csoda, hogy pár napon belül megszületett a válasz, amelyet az ATV honlapja tett közzé először.
Tisztelt Clinton külügyminiszter asszony!
Megkaptam levelét, amelyet a karácsony előtti napokban küldött, melyben folytatta annak a megbeszélésnek a témáját, melyre a múlt nyáron magyarországi látogatása alatt került sor. Nagyra értékelem szavait a nemzeteink között fennálló szoros együttműködéssel kapcsolatban. Valóban, kormányom és külföldön állomásozó magyar haderőink nevében is állíthatom, hogy megtiszteltetés számunkra, ha a közös értékeinket továbbra is megőrizzük, és vállvetve együtt szolgáljuk a béke, a demokrácia és a jogrend ügyét barátainkkal és szövetségeseinkkel mind Európában, mind a tengerentúlon, Afganisztántól Észak-Afrikáig, a Közel-Kelettől a Balkánig.
Nemrégiben ünnepelhettük országaink között 90 éve fennálló diplomáciai kapcsolatok hivatalos megalakulását, bár az országaink között fennálló szimpátia és rokonszenv már az amerikai függetlenség hajnaláig visszanyúl. Ebben a kapcsolatban a válaszvonal 20 évvel ezelőtt, a Szovjetunió bukásakor húzódik. Hiszek abban, hogy erre a történelmi eseményre nem kerülhetett volna sor a közép-európai nemzetek olthatatlan szabadságvágya nélkül, ebben a küzdelemben az Egyesült Államok rendíthetetlen partnerünk volt. Sajnálatos módon Magyarországnak egészen mostanáig nem sikerült lezárni a poszt-kommunista időszakot. Ez a kifejezés egy olyan politikai berendezkedést ír le, amely nem rendelkezik egy új alkotmánnyal és egy igazán szabad, versenyen alapuló piacgazdasággal. Az elmúlt húsz évben Magyarországnak - egyedüli posztkommunista közép-európai országként - nem sikerült új alkotmányt bevezetnie, ennek ellenére kormányom vette a bátorságot, és bevezette az új alaptörvényt. A piacon a berögzült kapcsolatok és monopóliumok domináltak a kommunista időszakban, és kormányom elkötelezett, hogy ezt átalakítsa. A "változás" szóval lehet választásokat nyerni, de a régi rendszerek tulajdonképpeni átalakítása sok érdeket sérthet.
"Két fej jobb, mint egy" - ahogy tartja a mondás. Ezért tartunk folyamatos párbeszédet és szoros együttműködést minden érdekelt féllel, különös tekintettel az Európai Bizottságra, vallási csoportokra és a választópolgárokra, miközben keressük a konzultáció lehetőségét az ellenzéki pártokkal is. A Velencei Bizottság üdvözölte a "tényt, hogy ez az új alkotmány demokrácián, jogrenden és benne foglalt elvek alapvető jogainak védelmén alapuló alkotmányos rendet alapoz meg" valamint megjegyezte, hogy "az európai államok, mint Lengyelország, Finnország, Svájc és Ausztria alkotmányai szolgáltak hozzá inspirációul".
Tulajdonképpen a sarkalatos törvényekre és a törvényhozás más fontos elemeire is lényeges hatással voltak ezek a konzultációk. Az új médiatörvényt helyesbítettük az Európai Bizottság (EB) márciusi ajánlásai szerint, ami után az EB megerősítette, hogy törvényei megfelelnek az európai normáknak és szabványoknak. A médiatörvény egy éve lépett életbe és visszanézve látható, hogy a törvény nem váltotta be a hozzá fűzött félelmeket, amelyek a megszületését kísérték: a médiacsatornák köre szélesebb, mint valaha. Anélkül, hogy részletekbe vesznék, szeretném eloszlatni kétségeit a rádiófrekvencia-tenderrel kapcsolatban, amelyet említett. Habár a médiahatóság független a magyar kormánytól, levele nyomán információkat kértem a hatóság döntésével kapcsolatban. Ez alapján szeretném tájékoztatni, hogy a tender teljes átláthatóság mellett zajlott, és a médiahatóság megtett mindent annak érdekében, hogy megőrizze ezt a fontos hírcsatornát: a jelölt teljes pontszámot kapott a szubjektív kritériumokra, amely mérlegelés tárgya lehetett, de a jelölt nem tett versenyképes pénzügyi ajánlatot. Ezért a Médiahatóság nem nyilváníthatta az ön által említett jelentkezőt nyertesnek anélkül, hogy át ne hágta volna a szabad piac gyakorlatát.
A korábbi egyháztörvényt, amely 2012. január 1-jén lépett volna hatályba a parlamenti többség visszavonta. A parlament az új szöveget 2011. december 30-án fogadta el, amely magába foglalta a vallási csoportok véleményét és aggodalmait. Hadd emlékeztessem, hogy ennek ellenére a vallásszabadságot garantálja az alaptörvény Magyarországon. Az új egyházügyi törvény megalkotása azért volt szükséges lépés, hogy visszaszorítsa a régi rendszer szélesen elterjedt visszaéléseit az egyházi támogatással és alapítással kapcsolatban. A mintegy 350 regisztrált csoportból nagyon sok üzleti vállalkozás volt, akik magukon segítettek és nem mások spirituális gondoskodását szolgálták. Egyetértek abban, hogy a vallásszabadság egy alapvető emberi jog és ez a törvény semmi olyat nem tesz, ami ezt csökkentené. Egy altörvény sem fosztja meg az egyén és a közösség jogát arra, hogy bemutassa, gyakorolja és terjessze hitét. Az egyházakról szóló új törvény, valamint a nemrégiben visszavont törvény sem volt felhatalmazva arra, hogy elismerje, vagy megtagadja az egyházak elismerését. Minden vallási csoport - beleértve azokat is, amelyek nem kérvényezik a hivatalos elismerést - szabadon gyakorolhatja hitét egyéni és közösségi szinten, nyíltan vagy titokban egyaránt. Az új törvény egy átmeneti időszakot biztosít a közösségeknek, amely alatt eldönthetik, hogy jelentkeznek a támogatott státuszért vagy folytatják anélkül a tevékenységüket.
A parlamentáris berendezkedés - amelyért én személy szerint évtizedek óta harcolok az ellenzőivel szemben, jöjjenek akár jobbról, akár balról - továbbra is nagy megbecsülésnek örvend a Fidesz-KDNP többség ideje alatt és ebbe természetesen beletartozik az új alkotmányos rendszer.
Megértem, hogy az a sebesség, amellyel a T. Házban végezzük a munkánkat, meglepheti a kívülről szemlélőket. Mindazonáltal a jelenlegi gazdasági helyzetben, melyben a piac Európát, és benne Magyarországot egyaránt elképesztő nyomás alá helyezi, hogy gyors megoldást találjon pénzügyi nehézségeire, úgy vélem, hogy a hezitálásnak nagyobb lenne az ára, mint az azonnali döntés kockázatának.
Biztos lehet abban, hogy a Fidesz-KDNP kormány és én személy szerint is folytatólagosan nyitottak és figyelmesek leszünk a véleményekre, mind belföldi, mind külföldi forrásból. Ebben a szellemiségben kabinetem számos tagja és én is találkozott Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövettel Budapesten, hogy további magyarázattal szolgáljunk munkánkról, amely talán nem ért el Washingtonig.
Arra bátorítom barátaimat és szövetségeseimet, hogy higgyenek a magyar népben. Békés és sikeres új évet kívánok,
Üdvözlettel:
Orbán Viktor
