Magyarország 2016 decemberében, négy évvel ezelőtt lépett ki az Open Government Partnership programból. Négy évig voltunk tagok, bár a honlap szerint a kilépés előtt már az "Inactive" státuszú országok közé tartozott Magyarország, Törökországgal együtt.
"A szakmai előkészítést követően a Kormány 2012 júliusában fogadta el a Magyarország csatlakozásáról a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez szóló 1227/2012. (VII. 6.) Korm. határozatot, amely alapján Magyarország a csatlakozó országok a Nyílt Kormányzati Együttműködés kezdeményezés részese lett. Tekintettel arra, hogy Magyarország a 3. hullámba sorolt országok között csatlakozott a kezdeményezéshez, első akciótervét 2013. március végéig kellett elkészítenie. Az előkészítő munka a csatlakozás bejelentését követően 2012 szeptemberében kezdődött meg."
(forrás: Nyílt Kormányzati Együttműködés Nemzeti Akcióterv 2013-2014. Önértékelési Jelentés, pdf)
Magyarország az első körben az alábbi vállalásokat tette - ezeket a kormány vállalta magára!
Magyarország vállalja, hogy az állampolgárok közpénzügyekről való jobb tájékoztatása érdekében számszerű és grafikus módon is bemutatja a központi költségvetés és módosításai tervezetének, valamint a végrehajtott költségvetésnek az adatait, az Egyesült Nemzetek Szervezete által kidolgozott COFOG (Classification of the Functions of Government) rendszer 2. szintjének megfelelő bontásban.
Magyarország vállalja, hogy a közbeszerzési adatok nyilvánosságának biztosítása érdekében gondoskodik arról, hogy a közbeszerzési hirdetmények és más közbeszerzési közlemények (közbeszerzésekkel kapcsolatos, jogszabályi előírás alapján hivatalos közbeszerzési lapban, vagy közbeszerzési központi állami honlapon kötelezően közzéteendő adatok) úgy kerüljenek közzétételre, hogy minden beszerző szervhez egyedi, – a jogutódlás esetét kivéve – állandó azonosítószám, valamint minden konkrét közbeszerzési eljáráshoz is, az adott eljárás során állandó egyedi azonosítószám kerül hozzárendelésre. Ennek eredményeképpen valamennyi közzétett közbeszerzési dokumentum könnyen kereshetővé és lekérdezhetővé válik az érintett szerv és az adott konkrét eljárás egyedi azonosítószáma alapján.
Magyarország vállalja, hogy a közvagyon hasznosítására és a közpénzek felhasználására kötött szerződések nyilvánosságának biztosítása érdekében – szükség esetén jogszabály-módosítással – biztosítja, hogy:
a) a szabályszerűségi ellenőrzésekre jogosult kormánytól független és kormányzati állami szervek ellenőrzései mindig kiterjednek a közzétételi kötelezettségek teljesítésére is.
b) a korrupciós kockázatok szempontjából áttekinti a közbeszerzési törvény, valamint a nemzeti és közösségi költségvetési pénzügyi támogatások szabályrendszere alkalmazásának tapasztalatait, különös tekintettel az elektronikus információszabadsággal kapcsolatos jogszabályi rendelkezések betartására, különös figyelmet fordítva a nyilvánosság lehetséges további növelésének formájára és tartalmára;
c) önkormányzati vagyonhasznosítási és beszerzési ügyben nyílt ülést kell tartani, kivéve a pályázati eljárások értékelésének megállapítására összehívott üléseket, ha a pályázati ajánlattevő vagy a pályázó kizárta ajánlata egy részének nyilvánosságra hozatalát, mivel az olyan üzleti titkot képez, amely saját tevékenységével összefügg, és nem vonatkozik a megkötendő szerződés lényeges elemeire, vagy ha az az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság üzleti titkát sértené.
d) az önkormányzati testületi nyilvános előterjesztéseket a meghívó kiküldését követően, a meghívóval együtt kötelező közzétenni az önkormányzat honlapján.
Magyarország vállalja, hogy biztosítja a közszféra szervezeteinek és az állami tulajdonban álló gazdasági társaságoknak a részvételét az Állami Számvevőszék Integritás Felmérésében.
Magyarország vállalja, hogy integritásirányítási rendszert vezet be a központi közigazgatásban.
Magyarország vállalja, hogy megteremti a bejelentők védelmének intézményrendszerét.
Magyarország vállalja, hogy meghatározza az állami szervek érdekérvényesítőkkel való kapcsolattartására vonatkozó szabályokat.
(forrás: Nyílt Kormányzati Együttműködés Nemzeti Akcióterv 2013-2014. Önértékelési Jelentés, pdf)
Ezeket a szervezeteket vonták be a formális civil egyeztetésekbe:
- Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara (AmCham)
- Átlátszó.hu
- Budapesti Corvinus Egyetem Korrupciókutató-központ
- Budapest Intézet
- Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Fórum Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA)
- Geopolitikai Tanács
- Honfoglalás 2000 Egyesület
- Szabadságvédő Alapítvány
- Joint Venture Szövetség
- K-Monitor Egyesület
- Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA)
- Nemzeti Közszolgálati Egyetem
- Nők a Magyar Nemzetért Egyesület
- Magyar Kormánytisztviselői Kar
- Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara
- Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)
- Transparency International Magyarország
A nem túl sokat vállaló magyar kormány 2016-ra már ezt a keveset is soknak érezte, és - arra hivatkozva, hogy Soros Györgyhöz köthető szervezetek véleményét jobban figyelembe veszik, mint a kormány válaszait -, 2016 december elején bejelentette kilépését a szervezetből. Az alábbi térképek a 2016 decemberi állapot szerinti tagsági viszonyokat jelzik - az inaktív Magyarország Törökországgal és Azerbajdzsánnal került egy csoportba.
Résztvevő országok 2012 decemberében, Magyarország kilépésének idején. A következő csúcstalálkozót a szervezet 2016 december 7-9 között tartotta. Magyarország az előző napon, december 6-án jelentette be, hogy azonnali hatállyal kilép a szervezetből. Ha valakit érdekel az utolsó részletes jelentés, innen letöltheti (.docx).
A kilépést hivatalosan azzal indokolta a külügyi tárca hogy a szervezet "elferdíti a tényeket, s a jó kormányzati gyakorlatok megvitatása helyett egyes országok megleckéztetésének terepévé vált".
"Már 2012-es megalakulása idején is aggályosnak tartották és élesen bírálták észak-amerikai elemzők a Nyílt Kormányzati Együttműködést. Például Alexander Savchenko, a Strategic-culture.com alapítvány elemzője szerint a kormányzati áttekinthetőséget célul kitűző Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership, OGP) valójában egy olyan kártékony vírushoz hasonló, amelyet egy jó szándékú programba rejtve telepítenek fel az OGP-be belépő tagországokra. A nemzetek így a Soros Györgyhöz köthető civil szervezeteken keresztül a spekuláns kiszolgáltatottjává válnak. A szerző szerint ugyanis az együttműködéshez csatlakozó államok látszólag a korrupció felszámolására tesznek erőfeszítéseket, valójában azonban később akaratlanul is az Egyesült Államok informális nyomásgyakorló szervezeteinek befolyása alá kerülnek."
(Soros civil szervezetei trójai vírusként fertőznek. Magyar Idők, 2016. december 9.)
Arról már nem szólt a fáma, hogy ezek a szervezetek 2012 körül is együttműködtek az OGP-vel, és hogy a több mint 70 országnak miért nem borzalom és rettenet együttműködni ezekkel a szervezetekkel...
