2011 január hatodikán Orbán Viktor cikke jelent meg a világ legjelentősebb pénzügyi lapja, a Financial Times hasábjain. "Magyarország kritikusai túl gyorsan ítélnek" - ez volt a cikk címe (Hungary's critics are too quick to judge). A cikket a blog saját fordításban közli magyar nyelven az alábbiakban. (A forrás a cikk január 7-iki állapota volt a FT honlapján. Kiemelések tőlem.)
Magyarország 2011 első félévére, a kontinens számára nehéz időszakban vette át az Európai Unió elnökségét. Európának mindig erősségei voltak a demokratikus értékei. Világossá kell tennünk az EU-elnökség átvételekor, hogy ezek iránti elkötelezettségünk ugyanolyan erős, mint korábban. Országom új médiatörvényének elfogadása erős reakciókat váltott ki, de ezek a szöveget figyelmen kívül hagyják. Törvénykezésünk európai értékeken nyugszik és a 21. századnak megfelelő reformot jelent. Valójában semmi olyat nem tartalmaz, ami meg ne lenne található egy másik ország médiaszabályozásában.

Néhány más országban a kormány sokkal prominsebb szerephez jut a média vezetőinek kiválasztásakor. Németországban és Finnországban a médiatörvényeket megsértőkre hasonlóan nagy bírság vethető ki, mint a mi törvényünk szerint. A média szabályozását Olaszországban, Portugáliában és Franciaországban is egyetlen testület felügyeli - úgy, mint Magyarországon. Mivel a mi médiatörvényünk nem tartalmaz egyedi magyar szabályokat, csak akkor vagyunk változásra kötelezhetők, ha más EU-tagállamok is megváltoztatják hasonló jogszabályaikat, máskülönben az disztrminatív lenne, és természetesen egy ilyen nyomást visszautasítanánk.

Magyarországot mindez nem fogja eltéríteni abbeli szándékától, hogy az elnökség kritikus témájára, a gazdaságpolitikára összpontosítson. Arra a látszólag egyszerű kérdésre, hogy mi a helyes egyensúly a költségvetési egyensúly csökkentése, az adóscsökkentés, valamint a foglalkoztatásbeli és gazdasági növekedés között, más válaszok születtek Európán belül, de Amerikában és Ázsiában is. Még Európán belül is érzékelhető különbségek vannak az ideális stratégiák között, az országok különböző helyzetétől függően.

A jó irányba tettünk lépést, amikor Európa a szorosabb gazdasági együttműködés mellett kötelezte el magát, megerősítve a költségvetési fegyelmet és csökkentve az adósságot. Magyarország vezető helyen áll ebben: 2010-ben az európai országok közül mi tettük a legtöbbet a költségvetési hiány és az államadósság csökkentéséért. A közszférában a fizetések, valamint az állami nyugdíjak egy havival csökkentek, az ÁFA 25%-ra emelkedett, a nyugdíjkorhatár megemelkedett, a miniszterek, képviselők és helyi önkormányzati képviselők száma a felére csökkent, és csökkentettük a minisztériumok kiadásait, ami a GDP 1%-ára rúgott. De mindez együtt sem volt elég a hiány és az adósság csökkentésére, ezért adóreformot vezettünk be, radikálisan átalakítottuk az adórendszert és egyes szektorokra válságadókat vetettünk ki.

Büszkén jelenthetjük ki, hogy mindennek eredményeképpen a múlt év végi hiányt sikerült 3,8 százalékon tartani, és jó alapunk van ahhoz, hogy 3 százalékos maximumon tartsuk a hiányt idén, és mi leszünk a két EU tagállam egyike, aki ebben az évben csökkenteni fogja adósságállományát.

Áprilisban elfogadandó alkotmányunkban szigorúan és részletesen szabályozzuk majd a közkiadásokat és a pénzügyi fegyelmet. Ez a megfelelő eszköz arra, hogy a közelmúltban minket már kétszer is megkínzó eladósodástól megvédjük Magyarországot.

A nyugdíjrendszer reformjáról, az egészségügyről, és az oktatásról szóló konzultációinkat még ebben az évben lezárjuk.

Európa számára az a végső kérdés, hogy hogyan lehet nagyarányú, fenntartható növekedés mellett a foglalkoztatásban is nagy növekedést elérni. Az alacsony növekedési ráta ugyanúgy elfogadhatatlan, mint a foglalkoztatottság növekedése nélküli gazdasági növekedés. A decemberi megállapodásnak megfelelően elnökségünk idején szeretnénk elérni a Lisszaboni Szerződés rövid kiegészítését és az európai stabilitási mechanizmus megalapítását.

Fontos lépéseket tervezünk annak biztosítására is, hogy a jövőben hasonló válságintézkedésekre ne legyen szükség.

Európának a társadalmi befogadás terén többet kell tennie, különösen a romák ügyében. Nem szabad tovább késlekednünk a romák foglalkoztatottságának, oktatásának és életkörülményeinek javításában.

Meggyőződésem, hogy az emberi jogok nyilvánvaló kérdései mellett a romák társadalmi befogadása óriási gazdasági haszonnal is jár az érintett országokban. Ezért ebben az ügyben közös európai stratégiára van szükség.

A bővítés folyamatának folytatása az EU érdeke. Ma az a fő kérdés, hogy be tudjuk-e fejezni a csatlakozási tárgyalásokat még a mi elnökségünk idején, miután a horvátok megtették az utolsó lépéseket. Továbbá mi, az EU oldaláról késedelem nélkül elismerjük majd ezeket az erőfeszítéseket?

Európa nehéz kihívások előtt áll. Bizakodó vagyok a tekintetben, hogy közös akarattal szembenézhetünk velük, mert tudjuk, hogy sem Magyarország, sem más európai ország nem lehet erős és sikeres egy erős és sikeres Európa nélkül. De mindegyik tagállamon múlik, hogy Európát erőssé és sikeressé tegye. Elnökségem célkitűzése ezt a célt szolgálni.

    - a szerző Magyarország miniszterelnöke

2011 január 6-án az Országházban megrendezett ünnepségen vette át Magyarország fél évre az EU elnökségét. Ez alkalomból jött létre a www.eu2011.hu oldal, amelyen már december végén közzétették Orbán Viktor köszöntőjét. Az elnökség átvétele alkalmából elmondott beszédet és egy interjút is közlünk a nagy napokból.

4 éve hangzott el Schmitt Pál újévi köszöntője, amely először a helyesírási hibákkal teli közzétételről vált "hírhedtté", utána pedig az elnök sétáján ámultunk el.

Bokros Lajossal készített interjút a Népszabadság 2010 karácsonyán. Ebből idézünk. (A teljes interjú)
– A makrogazdasági mutatók, köztük az államháztartási hiány azt a célt is szolgálja, hogy megnyugtassa, (vagy éppen kétségbe ejtse) a hitelezőinket. A jövő évi hiány pontos indikátor lesz-e a piac számára? Brüsszeli hírek szerint az Eurostat most leginkább arra hajlik, hogy egyetlen évre, 2011-re számolja el az átvett nyugdíjvagyont.

– A befektetői közönség ennél azért kifinomultabb. Az ő szemszögükből nézve mindegy, mit enged meg az Eurostat az egyszeri költségvetési bevétel elszámolásával. Mindenki tudja, hogy a magyar államháztartás jelenlegi formájában már középtávon is fenntarthatatlan. A bizonytalanságot csak fokozza, hogy a hitelminősítő intézmények negatív véleményére a kormány kevély és pökhendi módon reagált. Ahelyett, hogy megszívlelte volna az intelmeket amelyekkel indokolták a minősítést, a kormány egy laza kézmozdulattal elintézte a kritikát azon az alapon, hogy azok szakmailag megalapozatlanok. Föltéve, de nem megengedve, hogy csupa dilettáns ül egy nemzetközi hitelminősítőnél, akkor is tudomásul kellene venni, hogy a magyar államadósság külföldiek által finanszírozott része magas. Ha ehhez hozzáadjuk a háztartások és vállalatok végső soron szintén külföldi forrásokból fedezett jelentős mértékű hitelállományát, akkor az ország nettó külföldi adóssága meghaladja a bruttó hazai termék hatvan százalékát. Akkor lehet egy kézmozdulattal elintézni a hitelminősítők gondolatmenetét, ha a belföldi megtakarítások kellőképpen számosak ahhoz, hogy minden túlköltekezést hazai erőforrásból fedezzünk. Miután Magyarországon minden jövedelemtulajdonos külföldi megtakarítások behozatalára szorul, arra volna szükség, hogy a kormányzat ne csak okos intézkedéseket hozzon (amit nem hoz), de úgy is beszéljen, hogy azt a külföldi befektetők pozitívnak értékelhessék.


Bár karácsony előtti Facebook-üzenetében Orbán még látványosan kerülte a témát - egyetlen szót sem ejtve róla -, az ország és a világ ekkor már igencsak hangos volt a Fidesz-kormány által megszavazott új médiatörvénytől. Az alábbiakban a MN-ben megjelent Orbán-interjút közöljük, amely 2010 karácsonyán jelent meg. Szó esett még a magánnyugdíjpénztári átalakításokról, a Költségvetési Tanácsról, az akkor még csak közelgő EU-elnökségünkről és a készülő új alkotmányról is. (Kiemelések tőlem.)


A 2010 tavaszi választási kampány szórólapja

2010 decemberében egyik tüntetés jött a másik után: nem csak az ellenzéki pártok, hanem egy sor egyéb szervezet is tiltakozott a médiatörvény és az Alkotmánybíróság jogainak megkurtítása ellen. Az egyik ilyen a Facebook-on szerveződött, az ő nyilatkozatuk következik.
(Forrás)

Mi egyetemisták, illetve pártoktól független magánszemélyek megdöbbenve értesültünk a kormány új médiatörvény tervezetéről! Kérünk mindenkit, aki hisz a sajtó szabadságának, illetve a szabad véleménynyilvánításnak a fontosságában, hogy csatlakozzon hozzánk, hiszen mi hitetlenkedve állunk az MTI vezérigazgatójának szavai előtt: „Az nem megy, hogy elfogadjuk a tisztséget, majd szembeszegülünk a megbízóval”.

Szerintünk az nem megy, hogy egy demokratikus berendezkedésű országban az újságíróktól lojalitást követel meg a hatalom!

Az nem megy, hogy mint megannyi más törvény esetében is, a szakmával való egyeztetést teljes mértékben kikerülve készülnek elfogadni egy törvényt, amely súlyosan korlátozza a véleményszabadságot!

Az nem megy, hogy az ellenzéket kizárva, az újonnan alakuló Médiatanácsban kizárólag kormánypárti képviselők kapnak mandátumot kilenc évre!

Az nem megy, hogy az ORTT volt elnökének véleménye szerint: "ilyen centralizált, ekkora hatalmat gyakorló felügyeleti rendszerrel és szabályozási környezettel ma biztosan nem nyernénk felvételt az Európai Unióba"!

Az nem megy, hogy bár mind Európából, mind Amerikából komoly bírálatokat kapott a törvénytervezet, a kormány mindezt figyelmen kívül hagyja, és mi ezt tétlenül nézzük!

Az nem megy, hogy a Médiatanács elnöke következmények nélkül hasonló mondatokat fogalmazzon meg: „A mostani szabályozási tervben a vélemény-, a szólás-, a sajtószabadság már nem öncél, hanem a közösség érdekét, a társadalom integritását szolgálja.”!

Az nem megy, hogy a médiatörvény tervezetével kapcsolatban egy médiajogász egész oldalnyi kritikát sorolhasson föl anélkül, hogy észrevételeit a törvényhozók érdemben figyelembe vennék!

Az nem megy, hogy a közrádió alkalmazottai a hatalomtól való félelmükben öncenzúrára kényszerülnek 2010-ben a „polgári” Magyarországon!

Az nem megy, hogy a kormány kénye-kedve szerint úgy alakítgathatja a médiatörvényt, hogy a Médiahatóság felelősségre vonhatatlanná válik jogelődje, az ORTT által elkövetett jogsértésekért!

Az nem megy, hogy letűnt rendszerek retorikájával, egy parlamenti képviselő hasonlóan cinikus hangnemet engedhessen meg magának: „Ha valaki tisztességesen írja az újságot, mitől tart?”!

Az nem megy, hogy a miniszterelnök kommunikációs központja bármely újságírótól lekezelően megtagadhatja a tudósítás lehetőségét, mondván, a Távirati Iroda anyagának átvételével kell megelégednie!

Az nem megy, hogy egy testület a közerkölcs megfoghatatlan jelentése mögé bújva róhat ki büntetéseket precízebb indoklás nélkül!

Tiltakozunk a sajtó megregulázása ellen! Tiltakozunk a magyar állampolgárok kiskorúsítása ellen, követeljük a média függetlenségének megőrzését! Felszólítjuk a parlamenti képviselőket, hogy ezt a törvényjavaslatot ilyen formában ne szavazzák meg, megvonva tőlünk, választóktól a sokoldalú tájékozódást és szabad véleményalkotást!

2010 novemberében több közgazdász közös nyilatkozatot adott ki, melyben a magánnyugdíjpénztárakban maradásra buzdítottak.
(Forrás)
Mi, magyar közgazdászok, akik részt vettünk az elmúlt évtizedek eredményes reformjainak kidolgozásában és megvalósításában, és elkötelezettek vagyunk Magyarország gazdasági felemelkedése és európai integrációja mellett, megdöbbenéssel látva a jelenlegi kormánynak az elemi gazdasági ésszerűséget sutba dobó, a Köztársaság alkotmányát és az Európai Unió normáit semmibe vevő akcióit a nyugdíjrendszer szétverésére, az adórendszer felforgatására és a szükséges reformok további elodázására, tekintettel arra is, hogy a kormány ugyanúgy, ahogy a magánnyugdíjakkal kapcsolatos szándékait a választások előtt titkolta, most is titkolja, hogy ha sikerülne felszámolni a magánnyugdíj-rendszert, mit tervez az állami nyugdíjakkal, és azt is, hogy pótolja-e és hogyan a különadókat, ha azok meghirdetett alkalmazási ideje lejár, minthogy a kormány politikája a gazdasági egyensúly újabb megbomlásával, Magyarország tartós leszakadásával fenyeget, és veszélybe sodorja magyarok millióinak időskori megélhetését,

1. arra bátorítjuk a magánnyugdíj-pénztárak tagjait: tartsanak ki a magánpénztárak mellett, ragaszkodjanak a sok-sok év alatt képzett megtakarításukhoz, öregkori megélhetésük biztos alapjához,

2. támogatunk minden, hazai és európai jogorvoslati lépést a nyugdíjpénztári tagok és a különadókkal sújtott személyek és vállalkozások érdekeinek védelmében;

3. felhívjuk az európai politikai és gazdasági közvéleményt, az Európai Unió felelős tisztségviselőit, hogy vessék latba befolyásukat a jelenlegi magyar kormány kalandor lépéseivel szemben, amelyek ellentétesek azokkal a közösségi normákkal, amelyek követésére Magyarország a csatlakozáskor kötelezettséget vállalt.

Budapest, 2010. november 29.

Bauer Tamás
Békesi László
Bokros Lajos
Csillag István
Mihályi Péter
Petschnig Mária Zita
Simonovits András
Soós Károly Attila

2010 novembere. Lezajlottak a választások, felállt az új parlamenti rendszer, és már sok-sok bejelentésen is túl vagyunk. Gyurcsány szólal fel a parlamentben, és élesen nekimegy Orbánnak - nem először. "Az beszél félelemről, aki fél" vs. "Ön ellopja 3 millió ember pénzét". Vágatlan Index-videó 2010 végéről:

2010 október 18-án Orbán Viktor felszólalt a Parlamentben. Napirend előtti felszólalásában újabb akciótervet ismertetett, melynek részleteit alant olvashatjuk. Ebben jelentette be, hogy a banki különadók után újabb szektorokra - a távközlési cégekre, az energiaszektorra és a nagy kereskedelmi láncokra - vetnek ki különadót. Ez először két-három évre szólónak tűnt, de később már maradandó, hosszú távú adóként kommunikálták, hogy aztán később ez is változzon... A PPP konstrukciók felszámolását, a magánnyugdíj-pénztári átalakításokat, az egykulcsos szja-t is ekkor jelentette be a miniszterelnök.
(A beszéd forrása)

2010 őszén az önkormányzati választások nagy változást hoztak: Demszky Gábor két évtizedes korszaka ért véget a Fidesz támogatását élvező Tarlós István megválasztásával. (Kiemelések tőlem.)
(Források: OV, TI)
Orbán Viktor beszéde:

Köszöntöm Önöket, Hölgyeim és Uraim!

Mindenekelőtt szeretnék gratulálni a budapestieknek ahhoz, hogy határozottan és egységesen a változás mellett döntöttek. Gratulálok Budapest újonnan megválasztott képviselőinek, kormánypártiaknak és ellenzékieknek egyaránt. Vissza nem térő lehetőség előtt állnak, nagy fába vágták a fejszéjüket, súlyos felelősséget vettek a nyakukba. Ez különösen igaz a most megválasztott főpolgármesterünkre. Sikeréhez szívből gratulálok! Egy tollforgató mester azt tanácsolta azoknak, akik nagy vállalkozásokba kezdenek, hogyha hajót akarsz építeni, ne azért hívd össze az embereket, hogy fát vágjanak, szerszámot készítsenek, feladatokat hajtsanak végre, hanem azért hívd őket össze, hogy elültesd bennük a távoli végtelen iránti vágyakozást.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Úgy látszik, a budapestiekben a változás iránti vágy olyan mélyen gyökeret vert, hogy október harmadikán határozott cselekvésben tudott testet ölteni. Az emberek világos döntést hoztak. Budapesten változásra van szükség. Új korszaknak kell kezdődnie Budapest történetében. Az egész ország nagy várakozással tekint ma Budapestre. A fővárostól az emberek mindig azt várják - mit is várhatnának mást, mint -, hogy iránytű legyen. Budapest azonban az elmúlt húsz évben nem tudott irányt mutatni, talán azért, mert időnként még azt sem tudta pontosan, kicsoda is valójában. Világváros? Közép-Európa egyik központja? Valahogy a legtermészetesebb válasz sikkadt el, tudniillik Budapest egész egyszerűen a magyar nemzet fővárosa. A magyar nemzet fővárosa, és mint ilyen, a Kárpát-medence természetes központja, hovatovább a magyarok büszkesége. Nemcsak abban zavarodott össze azonban a főváros, hogy kicsoda, de abban is, hogy mit akar. Ma azonban úgy tűnik, Magyarország és Budapest is tudja mi az, amit igazán akar. Az ország ma azt várja a fővárostól és azt várja a főváros új vezetésétől, hogy álljon a változtatás élére, járjon élen a múlt hibáinak fölszámolásában, a felelősség kivizsgálásában, a felelősök számonkérésében, és járjon élen új, közérdekre és együttműködésre alapuló rendszer építésében. Az új városvezetéstől azt várja az ország, hogy mutassa meg egyszer s mindenkorra vége annak, ami eddig volt. Vége annak, hogy Budapest a botrányok városa, ahol a legsúlyosabb visszaélések történnek. A züllésbe fordult hanyatlás korszakát le kell zárni, a felelősöket meg kell nevezni, és el kell számoltatni. Ha következmények nélkül marad mindaz, ami itt az elmúlt években történt, a budapestiek méltán azt fogják gondolni, hogy ugyanaz megy tovább. Tehát Önöknek, politikusoknak bizonyítaniuk kell itt, mint ahogy nekünk is bizonyítanunk kell hétről-hétre az Országházban.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A magyarok büszkék akarnak lenni a fővárosukra. Budapest új vezetésétől nemcsak azt várják, hogy a főváros megváltozzon, hanem azt is, hogy a változás élére álljon. Menjen elől, és mutasson példát. Tudjuk, hogy ez nagy és komoly munka lesz, mert hatalmas káoszban kell rendet tennünk. Én arra buzdítom Önöket, a főváros új vezetését, hogy késedelem nélkül lásson hozzá. Önök arra kaptak felhatalmazást, hogy bátran változtassanak, határozottan és minél gyorsabban. A nemzeti ügyek kormánya támogatni fogja Önöket, támogatni fogja Budapestet abban, hogy a változtatás éllovasa legyen. A magyar kormány nevében mondhatom, ránk számíthatnak.

Hajrá Magyarország, hajrá Budapest!



Tarlós István beszéde:

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Kedves megjelent Vendégek! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a bizalmat erről a helyről is azoknak, akik ránk szavaztak és rám szavaztak. Szeretném megköszönni a bizalmat az engem támogató pártoknak, a miniszterelnök úrnak a hosszú éveken át tartó támogatást. Remélem, nem fogják megbánni.

Köszöntöm azokat a képviselőket, és gratulálok nekik, akik itt ülnek az új Közgyűlésben, akár az én gondolkodói körömből kerülnek ki, akár az ellenzék padsoraiban ülnek. Velünk az előző városvezetés nem volt barátságos, mint ellenzékkel. Most is szeretném biztosítani az ellenzéket, hogy mi igenis emberszámba, politikusszámba fogjuk venni őket, elhisszük nekik, hogy ők is a városért akarnak dolgozni és tenni, és nem fogjuk őket olyan mértékben kiszorítani a város vezetéséből, mint ahogy azt velünk megtették az előző négy évben.

Végre fogjuk hajtani a programunkat. Ez a program több mint egy éve ismeretes, éppen Orbán Viktor miniszterelnök úrral együtt mutattuk be 2009 októberében. Ennek a programnak a fő hívó szavai mindjárt a címben, a fedlapon olvashatók. Valóban komolyan gondoljuk a rendet, komolyan gondoljuk az esélyt, a szolidaritást - és mondom ezt nagyon biztatólag a Hivatalnak. Számomra rendkívül fontos a Főpolgármesteri Hivatal. Ennek a Hivatalnak el szabad köszönnie attól a szorongástól, ami a mindennapos politikai elvárásnak való megfelelés kényszerét jelentette. Szakmai irányba fog eltolódni a Hivatal tevékenysége. Ebben a Hivatalban kell az előkészítő munkát végezni, és nem politikai, hanem szakmai alapon.

A saját értékrendünket érvényesíteni kívánjuk, úgy, hogy az ellenzéket is meghallgatjuk, úgy, hogy az ellenzék szempontjait is figyelembe vesszük. Régen hiszek benne, hogy annyit tudunk a saját értékrendünkből megvalósítani, amennyire komolyan vesszük mások akaratát és érzelmeit is. Nyilván lesznek ütközőpontok, nyilván lesznek olyan szavazások, ahol belső meggyőződésből és mindazok érdekében, akik belénk helyezték a bizalmukat, nekünk úgy kell majd szavaznunk, és úgy is fogunk szavazni, hogy az esetleg az ellenzékkel nem egyezik meg. Mégis lesznek közös pontok, kell, hogy legyenek közös pontok. A városvezetés, a városirányítás praktikus feladat, pragmatikus feladat, itt a politikai szempontok kevésbé dominálnak, mint a parlamentben. Õszintén remélem, hogy ellenzéki képviselőtársaim ezt ugyanígy fogják gondolni.

Kívánok nagyon jó munkát az új, padsorokba beült képviselőknek. Biztatásképp is kívánok nagyon jó munkát a Hivatal dolgozóinak. Nem állíthatom azt, hogy a Hivatalban minden vezető poszton változatlan marad a helyzet, nem állítom azt, hogy mindannyian dolgozni tudnak ebben a felduzzasztott Hivatalban, akik eddig itt dolgoztak, de mindazoknak, akik becsületesen és jól végezték a munkájukat - és ezt mi ma már tudjuk -, azoknak nincs félnivalójuk.

Befejezésképp még két mondatot szeretnék szólni a város gazdasági, pénzügyi helyzetéről. Amikor az előző főpolgármestertől, dr. Demszky Gábortól átvettem azokat a hivatalos papírokat, amelyeket átvettem - de nem azok tartalmát -, azt hiszem, mindenki észrevehette, hogy emberi körülmények között, udvariasan és kulturáltan történt meg ez az átadás-átvétel. Hozzátettem azonban akkor is, hogy a papírok tartalmát csak részlegesen ismerjük, és hozzátettem azt is, hogy a város pénzügyi, gazdasági helyzete nagyon aggasztó, az erről szóló kommunikációk eufemisztikusak voltak hosszú időn keresztül. Megindult az a munka, amely a város pénzügyi helyzetét eredményében hivatott tükrözni.

Az első információk már rendelkezésre állnak, és ezek rendkívül aggasztóak. Az a helyzet, hogy egyáltalán nem biztos a város finanszírozhatósága a 2011. naptári évben. Óriási a pénzhiány. Tegnap kaptam meg a BKV vezérigazgatójának a jelentését, a BKV külső és belső adósságállománya együtt mára eléri a 800 milliárd forintot. Ez a helyzet majdnem kezelhetetlen. Ezért kell az Állami Számvevőszéket megkérnem, hogy vizsgálja meg, és állapítsa meg a város finanszírozhatóságát. A miniszterelnök úrral le fogjuk folytatni a megbeszéléseket és a tárgyalásokat erről, és nagyon gyors változásokra van kilátás. Az origót meg fogjuk határozni, erről az origóról kell elindulnunk, a sajtó és a média tisztelt képviselőitől is azt kérem, hogy ezt az origót vegyék figyelembe. Lehet, hogy egy-két radikális, gyors intézkedésre szükség lesz, ezeket szívfájdalom nélkül, emberi módon, de határozottan meg fogjuk tenni.

Más szellemiséget fog a város és a városvezetés sugallni, mint az idáig történt. Ez nem azt jelenti, hogy bármilyen kulturális vagy egyéb törekvést mi megnyirbálnánk vagy háttérbe szorítanánk, hanem jelent egy őszinteséget, azt, hogy a kommunikáció nem fogja naponta felülírni a valóságot, azt, hogy a kultúra palettáját kiszélesítjük, mert vannak hiányzó elemek. Kérem, hogy erre készüljenek fel, és készüljenek fel arra, hogy egy együttműködő, határozott, gyors munkára szántuk el magunkat, amihez kérem az ellenzék segítségét és támogatását is. Mindehhez jó munkát kívánok.

Megköszönöm a miniszterelnök úrnak, hogy megtisztelte a mi alakuló közgyűlésünket. Köszönöm, még egyszer a választók bizalmát. Azok főpolgármestere is leszek, ígérem, akik nem rám adták le a szavazatukat. És még egyszer kívánom azt, hogy ebben a teremben..., bár nem is ebben a teremben, mert a közgyűléseket az ünnepi közgyűlések kivételével át fogjuk vinni a Városházára, semmi értelme ennek a rohangálásnak, hogy beüljünk ezekbe a gyönyörű templomi padokba, amelyekben nem lehet dolgozni, de mindenesetre ahol a közgyűléseket fogjuk tartani, ott egy békés, ha lehet, barátságos hangulatot és nagyon jó munkát kívánok.

Köszönöm a figyelmüket.