Bokros Lajossal készített interjút a Népszabadság 2010 karácsonyán. Ebből idézünk. (A teljes interjú)
– A makrogazdasági mutatók, köztük az államháztartási hiány azt a célt is szolgálja, hogy megnyugtassa, (vagy éppen kétségbe ejtse) a hitelezőinket. A jövő évi hiány pontos indikátor lesz-e a piac számára? Brüsszeli hírek szerint az Eurostat most leginkább arra hajlik, hogy egyetlen évre, 2011-re számolja el az átvett nyugdíjvagyont.

– A befektetői közönség ennél azért kifinomultabb. Az ő szemszögükből nézve mindegy, mit enged meg az Eurostat az egyszeri költségvetési bevétel elszámolásával. Mindenki tudja, hogy a magyar államháztartás jelenlegi formájában már középtávon is fenntarthatatlan. A bizonytalanságot csak fokozza, hogy a hitelminősítő intézmények negatív véleményére a kormány kevély és pökhendi módon reagált. Ahelyett, hogy megszívlelte volna az intelmeket amelyekkel indokolták a minősítést, a kormány egy laza kézmozdulattal elintézte a kritikát azon az alapon, hogy azok szakmailag megalapozatlanok. Föltéve, de nem megengedve, hogy csupa dilettáns ül egy nemzetközi hitelminősítőnél, akkor is tudomásul kellene venni, hogy a magyar államadósság külföldiek által finanszírozott része magas. Ha ehhez hozzáadjuk a háztartások és vállalatok végső soron szintén külföldi forrásokból fedezett jelentős mértékű hitelállományát, akkor az ország nettó külföldi adóssága meghaladja a bruttó hazai termék hatvan százalékát. Akkor lehet egy kézmozdulattal elintézni a hitelminősítők gondolatmenetét, ha a belföldi megtakarítások kellőképpen számosak ahhoz, hogy minden túlköltekezést hazai erőforrásból fedezzünk. Miután Magyarországon minden jövedelemtulajdonos külföldi megtakarítások behozatalára szorul, arra volna szükség, hogy a kormányzat ne csak okos intézkedéseket hozzon (amit nem hoz), de úgy is beszéljen, hogy azt a külföldi befektetők pozitívnak értékelhessék.