Négy évvel ezelőtt, 2015 októberében érdekes interjú jelent meg a Kreatív marketinkommunikációs portálon. Tarr Péterrel, a Hír Tv vezérigazgató-helyettesével készítettek interjút, "Ez a tévé a szabadság kis szigete lett" címmel. Ebből közlök most részleteket.

- A G-napon (az elnevezés 2015. február  6-ra utal, ugyanis ezen a napon használta Simicska Lajos a g betűvel kezdődő négybetűs szót Orbán Viktorra) mit csináltál?

- A Magyar Nemzetnél helyettesítettem valakit, felelős szerkesztő voltam azon a pénteken. A nap átlagosan kezdődött: a szerkesztőségi munka a szokásos rutinnal, a lapindító értekezlettel indult, ahol a napi témák, például az aktuális vezércikk ügye került szóba. Ki írja meg, mi legyen a témája? Csermely Péter, Szerető Szabolcs vagy másvalaki? Ilyeneken gondolkodtam. Ám egyiküket sem tudtam elérni, mert, mint kiderült, Liszkay Gábor főszerkesztőnél ültek bent egy értekezleten a Lánchíd rádió és a Hír TV vezetőivel együtt. Ez akkor még nem volt nekem gyanús, de délben már éreztem, hogy valami nem stimmel. Aztán kiderült, hogy akkorra meg is lett a távozók nyilatkozata, ami a lap munkatársai körében fénysebességgel terjedt, mindenki azt találgatta, hogy mi lesz ezután. Én viszont csak azzal foglalkoztam, hogy a lapnak meg kell jelennie, leadeket, címeket kellett adni, cikkeket kellett tördelni. Az is kérdés volt, hogy mi legyen a címlapon. A vezető hír természetesen a vezetőség távozása volt, de addigra elindult az a nyilatkozatcunami is, amit a lap tulajdonosa indított el a különböző orgánumokban.

(...)

-"A G-napon testületileg kirúgtak minket a NER-ből". Így fogalmaztál a sajtótájékoztatón.

- Igen, azt a 250 embert, aki itt dolgozik, mindenféle eljárás nélkül elbocsátották a Nemzeti Együttműködés Rendszeréből.

- Kik közölték ezt veletek?

- Először csak informálisan, aztán Kövér László a G-nap után egy hónappal a Magyar Hírlapnak adott interjújában ellenzékinek nevezte az egész Hír TV-t – ezt nem lehetett másképp értelmezni, mint kollektív kirúgásként.

- Az is elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy kísérletek történtek a televízió eljelentéktelenítésére. Milyen kísérletek voltak ezek?

- Az újságíró csapat tagjait – riperterektől műsorvezetőkön át szerkesztőkig mindenkit – felhívták és megpróbálták őket fenyegetéssel vagy csábító ajánlatokkal elszakítani innen.

(...)

- Úgy fogalmaztál a sajtónak, hogy le kellett bontani azt a gettót, amit az előző vezetés épített.

- Korábban ez a televízió ezer szállal a kormánypártokhoz köthető médium volt. A kormány kommunikációjáért felelős emberek heti rendszerességgel jártak be eligazítani a vezérkart. Ez február 6-val megszűnt, március 15. után pedig bojkott indult a tévé ellen, szóba sem álltak velünk. A korábbi kimondott és ki nem mondott szabályokat tehát fel lehetett rúgni. A főnökeimnek, illetve áttételesen valamelyik kormányzati kommunikációs embernek ezután nem kellett engedélyt adni ahhoz, hogy kit hívok be, milyen témát dolgozok fel és milyen módon, hanem szabadon dönthettünk mindenben. Méghozzá régimódi, úgynevezett BBC-s elvek, azaz kizárólag a szakma szabályai szerint. Korábban a Jobbik például ki volt tiltva innen egy soha le nem írt utasítás alapján. Ahogy alig volt nálunk mondjuk DK-s vagy MSZP-s szereplő és így tovább. Témákat állítottak le fentről, ez is megszűnt.

- A váltást hogy dolgoztátok fel?

- Felszabadulásként éltük meg, ez a tévé lett a szabadság kis szigete a magyar médiában.

A kormány már aznap este reagált az interjúban elhangzottakra, az Origó cikkében ("A kormány tagadja, hogy kézivezérelte a HírTV-t") olvashattuk az alábbi közleményt:

A kormány "hisz a demokrácia alapértékeiben, így a független és szabad sajtóban is", ezért visszautasítja a Hír TV vezérigazgató-helyettesének utalásait arra, hogy korábban, az Orbán-Simicska-háború kirobbanása előtt a kormányzati kommunikáció befolyásolta a témákat és azok feldolgozását is a televízióban. (...) Hozzátették: "értjük, hogy a Hír TV vezetése, mivel tulajdonosuk végletesen szemben áll a kormánnyal, ilyen manőverekkel próbálja újrapozicionálni magát".