Négy évvel ezelőtt az Európai Parlamentben vitát rendeztek "Magyarország és a jogállam" címmel. A vitát mindenki a saját szája íze szerint értelmezte, volt aki a baloldal ármánykodását látta bele, volt aki Magyarország elleni támadást, volt, aki Orbán politikájának kudarcát. Ebbe itt nem megyünk bele, de közöljük Viviane Reding igazságügyi biztos beszédét. Mi is volt a kritika 4 évvel ezelőtt az alkotmány negyedik módosításával kapcsolatban?

A vita nem volt eredmény nélküli, az egyházügyi törvényt néhány nappal később átírták, és az alkotmánymódosításhoz kapcsolódóan is hoztak új törvényeket. A vitán Orbán Viktor nem volt jelen, ő Thatcher temetésén vett részt aznap, így lényegében Szájer Józsefre maradt a feladat, hogy Magyarországot képviselje a vitában.
Elnök úr, miniszter úr, tisztelt képviselők,

Köszönetet mondok az elnöknek azért, hogy ma megtartják ezt a vitát egy olyan témáról, amely nagy figyelmet kelt.

Az Európai Parlament a megfelelő hely arra, hogy az EU intézményeivel megvitassák az azokat az értékeket és elveket érintő ügyeket, amelyekre az Európai Unió épül. Ma Barroso elnök képviseletében és az Európai Bizottság nevében világosan fel akarom vázolni a bizottság szerepét és megközelítését. Továbbá áttekintést fogfok nyújtani Önöknek arról, hol állunk a kérdéses témákban.

A bizottság 2011 óta szoros figyelemmel kísérte a magyar alkotmányos rendszerrel kapcsolatos fejleményeket. Barroso elnök tavaly itt volt a házban, hogy tájékoztassa Önöket a bizottság akkori álláspontjáról.

Azóta a bizottság igen aktív szerepet vállalt a szerződések őrzőjeként. Értékelte a törvényhozást, és azt, hogy mennyire felel meg az uniós jognak. Kötelezettségszegési eljárásokat indított. Némelyikük folyamatban van, másokat a testület az Európai Bíróság elé terjesztett. Megerősítést nyert az, ahogyan a bizottság interpretálta az uniós jogot. Most elvárjuk a magyar hatóságoktól, hogy teljes mértékben tegyenek eleget az ítéletnek.

Engedjék meg, hogy röviden felidézzem a magyarországi helyzettel kapcsolatos legutóbbi fejleményeket. Március 11-én a magyar parlament elfogadta a magyar alaptörvény negyedik módosítását. Az azt megelőző héten Barroso elnök Jagland úrral, az Európa Tanács főtitkárával egyeztetve beszélt Orbán miniszterelnökkel. Tolmácsolta a bizottság aggályait azzal kapcsolatban, hogy megfelel-e a Negyedik Módosítás uniós jognak és az EU alapvető értéke, a jogállam elvének.

Március 11-én Barroso elnök és Jagland úr közös nyilatkozatot adott ki. Az EU Bizottsága és az Európa Tanács közös aggályait fejezték ki, tekintettel a jogállamiság elvére, az uniós jogra és az Európa Tanács normáira. Hadd idézzem ebben az összefüggésben Jagland főtitkárt, aki azt mondta: „A magyar kormány újra bevezeti az átmeneti rendelkezéseket, amelyeket megsemmisített az Alkotmánybíróság. Ez azt a benyomást kelti, hogy a kormány kész a kétharmados többséget az Alkotmánybíróság felülbírálására felhasználni, és ez veszélyeztetheti a fékek és egyensúlyok elvét, amely egy demokráciában alapvető.” Magyarországnak foglalkoznia kell ezekkel a komoly aggodalmakkal. A bizottság ezért felszólította Orbán miniszterelnököt és kormányát, hogy foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel, és határozott, egyértelmű módon oldja meg őket.

A bizottság jelenleg a módosítások részletekbe menő jogi elemzését végzi. Az elemzés egyenletes tempóban halad, objektív, pártatlan és fair módon folyik, az uniós jog és elvek teljes tiszteletben tartásával. Ezt tettük minden más helyzetben is, például Románia ügyében tavaly.

Nagyon szorosan együttműködünk az Európa Tanács Velencei Bizottságával is, amely június közepén fogja előterjeszteni véleményét arról, hogy ezek a módosítások összeegyeztethetők-e a jogállammal.

Az első jogi elemzés alapján Barroso elnök írt Orbán miniszterelnöknek április 12-én, és kifejezte a bizottság súlyos aggályait a módosítások uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően. Orbán miniszterelnök erre a levélre aznap válaszolt, és biztosította Barroso elnököt, hogy kész együttműködni, és teljes figyelmet fordítani a felvetett aggályokra. Arról is tájékoztatta a bizottságot, hogy már kezdeményezte a szükséges lépéseket az aggodalmak kezelésére. Megismételte, hogy ő maga személyesen, kormánya és a magyar parlament elkötelezett az európai normák és értékek mellett.

Visszatérve Barroso elnök levelére, az különösen három fő témára összepontosított:

Először is egy záradékra, amely a magyar Alaptörvény negyedik módosításának 17. cikkében szerepel, és amely az Európai Bíróság fizetési kötelezettséget maga után vonó ítéleteiről szól. A rendelkezés megvalósítása azt jelentené, hogy amennyiben Magyarországot az uniós jog megsértése miatt megbírságolná az Európai Bíróság, Magyarország ad hoc adót vetne ki a magyar állampolgárokra. Vajon valóban ésszerű-e adó fizetésére kötelezni az állampolgárokat, ahányszor az állam nem tud megfelelni az uniós jognak? Gyakorlatilag az állampolgárokat kétszer büntetnék: egyszer azzal, hogy nem biztosították az uniós jog szerint fennálló jogaikat, és másodszor azzal, hogy ezért fizetniük kellene. Ez alááshatná a törvényszék tekintélyét, és azt jelentené, hogy Magyarország megszegi az Európai Uniós Szerződés 4 cikkelye (3) alatt szereplő, tisztességes együttműködésre vállalt kötelezettségét.

Másodszor a széles jogkörökre [összpontosított Barroso levele], amelyeket a negyedik módosítás 14. cikke biztosít az Országos Bírói Hivatal elnökének ahhoz, hogy ügyeket az egyik bíróságról a másikra helyezzen át. Az Európa Tanács és a bizottság ebben a kérdésben tavaly kifejezésre juttatta aggályait. Ez a változtatás egy igazgatási hivatalt hatalmaz fel arra, hogy az egyik bíróságról a másikra helyezzen át eljárásokat. Ha ezt egy uniós jogot érintő ügyben alkalmaznák, ez felvetné a kérdést, hogy nem összeegyeztethetetlen-e azzal az uniós kötelezettséggel, hogy kellő jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani a jogi védelemhez, valamint az Alapvető Jogok Chartájában rögzített tisztességes tárgyaláshoz való jog előírásával. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ügyét előre lefektetett szabályok alapján, kiszámíthatóan kiválasztott bíró tárgyalja. Ez lényegi követelmény az önkényesség elkerüléséhez. A bizottság ezt a kérdést már tavaly felvetette a magyar hatóságoknak, és fenntartotta magának a jogot, hogy a kérdésben kötelezettségszegési eljárást indítson. A magyar hatóságok április 12-én eljuttattak a bizottságnak egy törvénytervezetet, amely módosítaná az ügyek áthelyezésének alkalmazását rögzítő szabályokat. A magyar hatóságok szerint a tervezet a Velencei Bizottság által megfogalmazott aggályokat kezeli. Ezt a bizottságnak alaposan meg kell vizsgálnia.

Harmadszor a negyedik módosítás 5.1 cikke által a politikai hirdetésekre bevezetett korlátozásokra összpontosít a levél. Az 5.1 cikkely korlátozásokat vezet be a politikai hirdetésekre választási kampányok idején, beleértve az európai parlamenti választásokat is. Miközben a korlátozások bizonyos esetekben elfogadhatók lehetnek, csak abban az esetben lennének jogszerűek, ha kellően indokoltak és arányosak. A rendelkezés értelmében politikai hirdetéseket csak a „közszolgálati médiában” lehetne közzétenni. Meg kell jegyezni, hogy a tilalom által érintett magánmédia közönségaránya Magyarországon közel 80 százalék. A magyar hatóságok április 15-én írtak a bizottságnak, és előterjesztettek egy változtatást ezekre a szabályokra. Ezt a tervezett új szabályozást alaposabb vizsgálatnak kell alávetni.

A lista a legkevésbé sem kimerítő, és a bizottság folytatni fogja a jogi elemzést az ügyben. Amikor lezárul a jogi elemzés, a bizottság meg fogja tenni a szükséges lépéseket a kötelezettségszegési eljárások indításához, ahol ez szükséges.

Az elemzés, amelyen a bizottság dolgozik, alapos, tisztességes és objektív lesz, és tükrözni fogja a bizottság különös felelősségét, amelyet kvázi jogi fennhatósága és a szerződések őrzőjeként betöltött szerepe ró rá.

Elnök úr, tisztelt képviselők,

Hangsúlyozni kívánom, hogy nem ez az első eset, amikor a bizottságnak közbe kellett lépnie Magyarországon. A testület tavaly kénytelen volt már két kötelezettségszegési eljárást indítani Magyarország ellen:

Az első eset a bírók, ügyészek és közjegyzők kötelező korai nyugdíjazása volt. 2012 novemberében az Európai Bíróság megerősítette a bizottság jogi elemzését, és kinyilvánította, hogy az illető magyar törvény nem egyeztethető össze az uniós joggal. Az EU működéséről szóló szerződés (TFEU) 260(1) cikke értelmében Magyarország köteles meghozni a szükséges intézkedéseket, hogy eleget tegyen az Európai Bíróság ítéletének, és a bizottság tovább vizsgálja, eleget tesz-e Magyarország ennek az ítéletnek. Elfogadtak ugyan jogszabályokat, hogy eleget tegyenek az ítéletnek, de még nem láttuk ezeknek az embereknek a tényleges újraalkalmazását korábbi tisztségeikben. A bizottság rendszeresen felszólított arra, hogy Magyarország a bíróság ítéletét teljes egészében és gyorsan hajtsa végre.

A második eset az adatvédelmi hatóság függetlenségét, valamint a volt adatvédelmi biztos mandátumának megszüntetését illeti. Ez az ügy még nem zárult le az Európai Bíróságon. Múlt hónapban a bizottság megismételte az aggályait Magyarországnak, hangsúlyozva, hogy az adatvédelmi hatóság függetlensége az uniós jog kulcsfontosságú követelménye. A bizottság sajnálja, hogy az Európai Bíróság előtt lévő ügy ellenére Magyarország most még egy lépéssel továbbment akkor, amikor a negyedik módosítás révén alkotmányos rangra emelte az idő előtti megszüntetést.

Ennyit az uniós jogról, és most a jogállamról. Magyarországnak figyelembe kell majd vennie azt a véleményt, amelyet az Európa Tanács Velencei Bizottsága júniusban fog előterjeszteni, teljes összhangban mind az Európai Unió, mind az Európa Tanács elveivel, szabályaival és értékeivel. A bizottság erre a véleményre felelős reagálást vár el Magyarországtól.

Barroso elnök rávilágított Orbán miniszterelnök számára ennek a parlamentnek a munkájára is, amelyet egy júniusban elfogadandó határozat előkészítésében végez: a dokumentum témája „az alapvető jogok magyarországi helyzete: normák és gyakorlat”, és Rui Tavares képviselő munkáján alapul. A bizottság azt várja a magyar hatóságoktól, hogy lépjenek politikai párbeszédre ezzel a testülettel, és foglalkozzanak mindazokkal a következtetésekkel, amelyeket a határozat tartalmazhat.

A bizottság biztosíthatja a házat: továbbra is követelni fogja, hogy a törvényeket tegyék kompatibilissé az európai joggal, és tartsák tiszteletben a jogállamot. A bizottság sürgette, és továbbra is sürgeti, hogy a magyar hatóságok felelős módon, továbbá Magyarország és az Európai Unió egészének jól felfogott érdekében járjanak el.

Megelégedéssel tölt el, hogy azonnali választ kaptunk Barroso elnök levelére. Most elemeznünk kell a változtatási tervezeteket, és ellenőriznünk kell, hogy megfelelnek-e az uniós jognak. Reményeim szerint ez a helyzet.

Köszönöm a figyelmüket.


Szájer József az eredeti programtól eltérően kapott plusz 2 perces felszólalási lehetőséget. A negyedik alkotmánymódosítás teremtett lehetőséget az "Adj Gázt!" motoros felvonulás betiltására - amellyel kapcsolatban Orbán kétszer is utasította Pintér belügyminisztert, hogy a rendőrség ne engedélyezze a felvonulást. A motorosok végül április 21-én nem vonultak. Az alábbiakban Szájer plusz két perce:



források:
http://galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=204922&catid=79&Itemid=115
https://www.youtube.com/watch?v=mSiJyCp9txE