Miért minősítette le 2011 december 21-én a Standard and Poor's Magyarországot? Két magyarázat is van. Az egyik a Magyar Nemzet cikke Matolcsy minisztériumára hivatkozva, a másik a S&P indoklása. Valahogy nem passzolt a kettő...
1.
"A Standard&Poor's szerdán bejelentett döntése Magyarország befektetési ajánlású államadós-osztályzatának megvonásáról nem Magyarországról, hanem az euró válságáról szól – hangsúlyozza a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
Magyarország szenvedő alanya ennek a küzdelemnek, közvetve pedig az euróövezet válságának és az Unió elleni pénzügyi támadásoknak – mutat rá a szaktárca, egyben emlékeztet arra, hogy két hete a S&P az Európai Unió 15 országát tette negatív figyelőlistára, az euróövezet romló gazdasági teljesítményére hivatkozva."
2.
Az S&P indoklása szerint az alábbiak játszottak szerepet döntésében:
- A kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, amely miatt a gazdaság középtávú kilátásai is romlottak.
- A kormány intézkedései kérdéseket vetnek fel az intézmények függetlenségével kapcsolatban, és nehezebb befektetési környezetet teremtenek.
- Az S&P külön megemlíti ezek között a jegybankot és az Alkotmánybíróságot. Külön kifejezi aggodalmát a jegybanktörvényhez benyújtott módosító miatt, amely a PSZÁF és az MNB összevonásával a jegybankelnököt alelnökké fokozná le, illetve informálni kellene a napirendekről a kormányt, a monetáris tanácstagok száma pedig kilencre emelkedne.
- A válságadók rontották a hitelezés helyzetét, és rövid távon biztosan visszavette a beruházásokat és a munkahelyteremtést.
- A hitelminősítő megjegyzi, hogy tudomásuk van arról, hogy a kormány devizahiteleseket megsegítő lépéseit már egyeztette a pénzügyi szektorral.
- Leírja, hogy a kormány novemberben jelezte, hogy igénybe venné az IMF védőhálóját, de az előzetes tárgyalások megszakadtak, folytatás egyelőre januárban várható.
- A magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolása nem javította az ország helyzetét. Az S&P szerint a lépés összességében nem javított az ország finanszírozási helyzetén, hiszen erőteljesen megemelkedett a külföldi kézben lévő adósság aránya, ami sérülékennyé teszi az országot.
- Megvan a kockázata, hogy a globális kilátások rosszabbodása Magyarország hitelképességét tovább rontja.
A fentieken túl az S&P azt is leírja, hogy Magyarország folyómérleg-egyenlege többletbe fordult, de "mi azt is látjuk, hogy a likvid eszközök kiszűrésével számolt küladósság, amely becslések szerint az idei folyó bevételek 65 százalékát teszi ki, továbbra is magas". "Jóllehet kedvezőnek tekintjük az erőteljesebb külső teljesítményt, meglátásunk szerint azonban Magyarország változatlanul jelentős refinanszírozási szükségletekkel szembesül különösen rövid távon, tekintettel arra is, hogy a kormány hozzákezd az IMF- és EU-adósságok törlesztéséhez". A Standard & Poor's az MTI összefoglalója szerint felidézi, hogy a piacon lévő, forintban denominált kormányadósság hozzávetőleg 40 százalékát nem rezidens befektetők tartják. Ezzel kapcsolatban a cég megjegyzi: a 2008 végén kezdődött pénzügyi válság megmutatta, hogy a nem rezidens befektetők kezén lévő, helyi valutában kibocsátott kötvényeken milyen gyorsan túl lehet adni, ha a befektetői bizalom meginog."
Források:
http://www.portfolio.hu/gazdasag/az_s&p_lepett_bovliba_vagta_magyarorszagot.160387.html
http://mno.hu/gazdasag/ez-a-leminosites-nem-magyarorszagrol-szol-1039079
