4 évvel ezelőtt ezen a napon Orbán Viktor Facebook-bejegyzésben tért ki a munkahelyek, a munkanélküliség kérdésére. Egy egész bejegyzés-sorozatot szánt az ország legfontosabb kérdéseire, amiket nem tudott az évértékelő beszédben elég hosszan kifejteni. Alább a munkahelyekre vonatkozó rész. Érdekes, hogy a lenti szövegben már csak 300 000 új munkahelyről esett szó, az első verzió még 400 000 volt hónapokkal korábban. (Kiemelések tőlem.) MUNKAHELY ÉS MEGÉLHETÉS

A magyar gazdaság talpraállítása és a munkahelyteremtés, megélhetés problémája szorosan összefüggenek egymással. Erre ki is tértem az országértékelő beszédben is, hiszen ez a problémakör foglalkoztatja ma leginkább Magyarországot.

A magyarok elsöprő többsége – fiatalok és idősebbek egyaránt – becsületes munkából akar megélni. Ez bizonyosodott be az Önök üzeneteiből is.

Tudom ugyanakkor, hogy az ország bizonyos területein a helyzet katasztrofális, szinte egyáltalán nincs munkalehetőség.

Éppen ezért állítottuk Magyarország megújulásának középpontjába a munkahelyek teremtését és a munkakultúránk megújítását. Ez a legfőbb feladatunk Magyarország újjászervezése során.

A magyar gazdaság talpra állításának, az új munkahelyek teremtésének legfőbb akadálya ma az irtózatos államadósság, ami az előző korszak veszedelmes öröksége. Olyan, mintha egy legyengült, térdre roskadt embernek úgy kéne fölállni a földről, hogy egy félmázsás cementes zsákot is a vállára tesznek. Több mint kétezer milliárd forintot kell csak idén a hitelek törlesztésére költenünk, amiből egyébként új munkahelyeket hozhatnánk létre. Ezért Magyarország államadósságát már az idei évben minden eszközzel le kell csökkentenünk. Hadat üzenünk tehát az államadósságnak.

A munkanélküliség növekedése és a gazdaság zsugorodása egymást gerjesztő folyamatok, lefelé menő spirált alkotnak. Ez egyben azt is jelenti, hogyha sikerül a folyamat irányát megváltoztatni, akkor a spirál fölfelé is működik, tehát a több munkahely gazdasági növekedést eredményez, a növekedés még több munkahelyre ad lehetőséget – egészen addig, amíg mindenkinek lesz munkája, aki munkaképes.

Ezt csak évek alatt érhetjük el, de reális cél, amiről semmiképp nem mondhatunk le.

Nagyon sokan panaszkodnak arra, hogy különféle indokokkal szóba sem állnak velük a munkaadók, vagy már-már megalázó feltételekkel kaphatnak csak munkát. Erre is a munkahelyteremtés, gazdasági növekedés az igazi megoldás.

Amikor nő a munkanélküliség, nő a munkavállalók kiszolgáltatottsága is, romlanak a feltételek, megrekednek a bérek. Ahogyan azonban számottevően csökkenni kezd a munkanélküliség, ahogy közelítünk ahhoz, hogy több lesz a munkahely, mint a munkát keresők száma, úgy javulnak a munkavállalás feltételei is, hiszen aki munkát keres, egyre több lehetőség közül választhat majd.

A több munkahely és a gazdasági növekedés hozza el tehát a magasabb béreket és a jobb munkafeltételeket is. Új munkahelyeket elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások tudnak teremteni, hiszen ma is ők adnak munkát a legtöbb embernek.

Ezért indítottuk el az Új Széchenyi Tervet, ami a hazai vállalkozásokat erősíti, és így a munkahelyteremtés motorja lesz. Ugyanezt a célt szolgálja az adócsökkentés, az alacsony társasági adó és jövedelemadó bevezetése, számos kisadó eltörlése, az adózás egészének egyszerűsítse.

Mindenkit vissza akarunk hozni a legális munka világába, aki munkaképes.

Az alacsonyabb képzettségűek vagy szakképzetlenek számára az új közmunka-programok jelentik majd a munkába állás lehetőségét. Továbbra is várjuk azokat a nagy világcégeket, akik a legfejlettebb technológiákat akarják Magyarországra hozni: hamarosan elindul a gyártás a kecskeméti Mercedes-gyárban és a győri Audi-gyár bővítése nyomán is több ezer új munkahely jön majd létre.

Az is célunk, hogy a Magyarországra települő nemzetközi nagyvállalatok magyar alvállalkozókkal, magyar beszállítókkal dolgozzanak.

A közmunkaprogramok, az Új Széchenyi Terv, a duális szakképzés bevezetésétől azt várjuk, hogy mozgásba hozzák a gazdaságot és így 2014-ig fokozatosan elérhetővé válik 300.000 új munkahely megteremtése.