A Tavares-jelentés megszavazása utáni napon a kétharmados többség az alábbi országgyűlési határozat elfogadásával fejezte ki tiltakozását, éppen 4 évvel ezelőtt:
1 . Mi, magyarok, több mint ezer éve az államalapítással, a kereszténység felvételével beléptünk az európai népek családjába .

Mi, magyarok, sokszor kiálltunk az európai értékekért . Volt idő, amikor vérünkkel védtük ezeket az értékeket küls ő támadásokkal szemben . 1956-ban fegyvert fogtunk a kommunista diktatúra ellen. 1989-ben hozzájárultunk Európa újraegyesítéséhez a vasfüggöny lebontásával.

Mi, magyarok, szabad akaratunkból léptünk be az Európai Unióba .

Tettük ezt abban a reményben, hogy a jog, az igazságosság és a szabadság alapján álló közösséghez csatlakozunk.

Mi, magyarok, nem akarunk többet olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák, és nem kiteljesítik. Nem akarunk többet olyan Európát, ahol a nagyobb visszaél a hatalmával, ahol megsértik a nemzetek szuverenitását, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat . A vasfüggöny mögött eltöltött 40 év alatt elegünk lett a diktátumokból.

Mi, magyarok, mindig tiszteletben tartottuk, ha az Európai Unió erre feljogosított intézményei párbeszédet kezdeményeztek, és mindig készen álltunk az ésszerűség jegyében fogant megállapodásokra.

Ezért joggal várjuk el az Európai Unió intézményeit ől a Magyarországnak kijáró tiszteletet és egyenlő elbánást.

Elvárjuk az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben mindazon jogainkat, amelyek a csatlakozás után is megilletnek minket, éppen úgy, mint minden tagországot .

A magyar Országgyűlés csodálkozásának ad hangot, hogy az Európai Parlament olyan határozatot hozott, amelyhez nincs joga, és amellyel az Európai Parlament túllépi hatáskörét. Önkényesen állapít meg követelményeket, önkényesen vezet be új eljárásokat, és olyan új intézményeket kreál, amelyekkel megsérti Magyarország uniós alapszerz ődésben garantált szuverenitását.

Ezzel az Európai Parlament szembemegy az európai értékekkel és veszélyes útra vezeti az Európai Uniót.

További aggodalomra ad okot, hogy a Magyarországot sújtó hatalmi visszaélés mögött üzleti érdekek húzódnak meg.

Magyarország csökkenti a magyar családok által felhasznált energia árát . Ez sértheti több európai nagyvállalat érdekeit, akik monopol helyzetük révén hosszú éveken át extraprofitot termeltek Magyarországon. Elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlament ezeknek a nagyvállalatoknak az érdekében próbál nyomást gyakorolni hazánkra .

A magyar Országgyűlés egész Európára nézve veszélyesnek tartja, ha az üzleti csoportok érdekei akadálytalanul érvényesülnek az Európai Unióban, és felülírhatják az alapszerz ődésben lefektetett szabályokat.

A mai napon határozatot fogadunk el annak érdekében, hogy megvédjük Magyarország szuverenitását és a magyar emberek egyenjogúságát Európában.

Felszólítjuk Magyarország Kormányát, hogy ne engedjen az Európai Unió nyomásának, ne hagyja csorbítani az ország alapszerződésben garantált jogait, és folytassa a magyar családok életét megkönnyítő politikáját !

2 . Ez az országgyűlési határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Indokolás

A magyar választópolgárok 2003. április 12-én népszavazáson óriási többséggel döntöttek az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett. Magyarország 2004. május 1-je óta az Európai Unió teljes jogú tagja. A csatlakozással a magyar állam a tagságból adódó új jogosultságokra tett szert és kötelezettségeket vállalt. Ahogyan az Alaptörvény E) cikkének (1) bekezdése fogalmaz: "Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében". Az E) cikk (2) bekezdése szerint: "Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja."

A hatáskörök többi tagállammal közös, az európai unió intézményei útján történő gyakorlásának korlátja tehát az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének szükséges mértéke. Az alkotmányozás joga az Európai Unió valamennyi tagállamában kizárólag a nemzeti törvényhozást illeti meg. Az Európai Unióról szóló szerződés 3 . cikk (6) bekezdése szerint az Unió a célkitűzéseit "a megfelelő eszközökkel, a Szerződésekben ráruházott hatáskörök keretein belül valósítja meg" . A 4. cikk (1) bekezdése szerint "minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak az Unióra, a tagállamoknál marad." Ezért minden olyan ügyben, ahol az Európai Unió bármely intézménye az alkotmányozással összefüggő kérdésbe avatkozik be, túllépi azokat az átruházott hatásköröket, amelyeket a tagállamokkal közösen az Európai Unió intézményei jogosultak gyakorolni.

Az Európai Parlament által elfogadott Tavares-jelentés egyszerre jelent durva hatáskörelvonást és hatáskör-túllépést. Hatáskörelvonást, mert a Szerződések őre nem az Európai Parlament, hanem a Bizottság, ezért az Európai Uniós intézmények közül az Európai Bizottság jogosult fellépni minden olyan esetben, amikor az Európai Unió vagy annak bármely intézménye azt vélelmezi, hogy valamely nemzeti szabályozás közösségi jogot sért. Hatáskör-túllépést, mert a jelentés számtalan olyan megállapítást tesz, amely kizárólag a nemzeti törvényhozás tárgya és különösen azért, mert olyan intézményt állít fel a vélelmezett közösségi jogsértések vizsgálatára, mely az alapító szerződésekben nem létezik.

A 2009 . december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés megalkotásában és elfogadásában Magyarország már teljes jogú tagként vett részt. Az Európai Unióról szóló Szerződés 48. cikke egyértelművé teszi, hogy az Európai Unió működését szabályozó Szerződések módosítására bármely tagállam, az Európai Parlament vagy a Bizottság tehet javaslatot a Tanácsnak. A Tanács a javaslatot a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsnak továbbítja és arról egyidejűleg a nemzeti parlamenteket is értesíti. Amennyiben az Európai Tanács a javasolt módosítás megvitatása mellett dönt, elnöke konventet hív össze, amely a nemzeti parlamenteknek, a tagállamok állam-, illetve kormányfőinek, valamint az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak a képviselőiből áll. A további lépésekből álló eljárás végén az Európai Unió alapját képez ő szerződéseket csak akkor lehet módosítani, ha a módosításokat – alkotmányos követelményeinek megfelelően – valamennyi tagállam megerősítette. A magyar Alaptörvény E ) cikk (4) bekezdése ehhez valamennyi országgyűlési képviselő kétharmadának támogatását írja elő.

Az Európai Parlament részéről még kezdeményezés sem volt annak érdekében, hogy a koppenhágai kritériumok teljesítésének vizsgálatára új uniós testület jöjjön létre, ezért egy jogi kötőerő nélküli jelentés nem helyettesítheti az Európai Unióról szóló Szerződés 48. cikkében rögzített eljárást.

Az Európai Parlament által elfogadott ún. Tavares-jelentés nem csupán valótlan és sértő állításokat fogalmaz meg Magyarországról, de durván megsérti a közösségi jogot, amikor az Európai Unióra át nem ruházott hatáskört a Szerződésekben nem létez ő testületre telepít. A hatalommal való önkényes visszaélés és a nemzeti szuverenitással ellentétes közösségi jogsértés ezen egyedülállóan durva példájára a magyar Országgyűlés - a szubszidiaritás elvére is figyelemmel - saját hatáskörében eljárva ezen határozattal hívja fel a magyar és az európai közvélemény figyelmét.

Budapest, 2013. július 4.

Rogán Antal
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

dr. Gulyás Gergely
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kocsis Máté
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség


Forrás: http://www.parlament.hu/irom39/11729/11729.pdf