Doku blog

2011.12.19: A kiherélt alkotmánybíróság médiapolitikai ítélete

2015. december 19. - doku.blog.hu

Az új médiatörvény ügyében egy sor indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz - pedig ez már a megcsonkított jogkörű Alkotmánybíróság volt. Kifogásolták, hogy olyan jogsértések esetén is felléphet a médiahatóság, amelyek bírósági úton is rendezhetők. Hogy túl szélesre szabták a médiahatóság jogköreit, egy kaptafára húzva az írott és az online médiát. Az írott sajtóra vonatkozó részt az Alkotmánybíróság el is meszelte. Az Alkotmánybíróság a médiahatóság azon jogát is elvette, hogy a médiaszolgáltatókat adataik, vagy akár ügyvédi titok által védett információk kiadására kényszerítse. Több paragrafust úgy semmisítettek meg, hogy 2012. május 31-ig kellett új szabályozást hozni. Alábbiakban az Alkotmánybíróság határozatának közleménye olvasható, a teljes határozat itt elérhető.

(Kép: parkocka.hu)


Az Alkotmánybíróság közleménye

az új médiaszabályozást támadó egyes indítványok elbírálásáról

Az Alkotmánybíróság 2011. december 19-én hozott határozatában az új médiaszabályozást támadó indítványok közül azokat bírálta el, amelyek elsősorban az írott sajtó szabályozásával kapcsolatos előírásokat kifogásolták. Az Alkotmánybíróság a tartalomszabályozással, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a Média- és Hírközlési Biztos intézményével összefüggő több rendelkezést alkotmányellenesnek ítélt.

Az Alkotmánybírósághoz számos indítvány érkezett, amely az új médiaszabályozás – a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) – rendelkezéseit támadta. Az Alkotmánybíróság a 2011. december 19-én hozott határozatában azokat az indítványokat bírálta el, amelyek elsősorban a nyomtatott és az internetes sajtótermékek, azaz az írott sajtó szabályozásának előírásait kifogásolták.

1. Tartalomszabályozás

Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt megállapította, hogy az Smtv. az írott sajtó esetében alkotmányellenesen szabta meg a médiahatóság által számon kérhető előírások körét. A hatósági tartalomfelügyelet lehetősége önmagában ugyan az írott sajtó esetében sem alkotmányellenes, de a jogalkotónak fokozott figyelemmel kell lennie arra, hogy a különböző médiumok szabályozását eltérő alkotmányossági mércék határozzák meg. Az Alkotmánybíróság az emberi jogok, az emberi méltóság, a magánélet, illetve a nyilatkozatot tevő személy jogai érvényesülésének médiahatósági vizsgálatát – a jogrendszerben meglévő egyéb jogérvényesítési lehetőségek figyelembevételével – az írott sajtó esetében a sajtószabadság alkotmányellenes korlátozásának ítélte. Annak érdekében, hogy az alkotmányellenesség jogkövetkezménye az audiovizuális média felügyeletét ne érintse, az Alkotmánybíróság nem az érintett tartalmi szabályok, hanem az Smtv. hatályának részleges, az írott sajtóra kiterjedő részének megsemmisítése mellett döntött. Tekintettel arra, hogy a megsemmisítéssel a nyomtatott és az internetes sajtótermékek az Smtv.-ben foglalt alkotmányos szabályok, köztük a sajtó-helyreigazítási eljárás hatálya alól is kikerülnek, az Alkotmánybíróság a megsemmisítés időpontjaként 2012. május 31-ét határozta meg, így a törvényhozónak megfelelő idő áll rendelkezésére a szükséges jogalkotási feladatok elvégzésére.

2. Forrásvédelem

Az Alkotmánybíróság az újságírók információforrásainak védelmére vonatkozó szabályozást is alkotmányellenesnek ítélte. Az Alkotmánybíróság egyrészt megsemmisítette az Smtv.-nek azt a rendelkezését, amely szerint az újságírót a bírósági és hatósági eljárásokban csak akkor illeti meg a forrásvédelem joga, ha az átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött. Ez a szabály alkotmányos indok nélkül nyitja tágra a sajtószabadság korlátozásának lehetőségét. Az Alkotmánybíróság másrészt mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg az információforrás felfedésére kötelezés egyébként alkotmányos indokaival – minősített adatok illetéktelen kezelése, nemzetbiztonsági érdek, bűnmegelőzés és bűnüldözés – összefüggésben. Az újságíró kötelezése ezekben az esetekben is csak kivételesen, bírói kontroll mellett és akkor alkotmányos, amikor a hatóság a szükséges információkhoz egyéb módon nem juthat hozzá. Mivel a szabályozás nem tartalmazza ezeket a megszorításokat, ezért az Alkotmánybíróság felhívta a törvényhozót, hogy a hiányosságokat mind a médiaszabályozásban, mind az egész jogrendben pótolja.

3. Adatszolgáltatási kötelezettség

Az Alkotmánybíróság megvizsgálta a médiahatóság eljárásában a médiatartalom-szolgáltatókat terhelő adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó Mttv.-beli szabályozást is. Az Alkotmánybíróság egyrészt megállapította, hogy a szabályozás hiányosságai miatt a médiahatóság olyan védett információkat – például ügyvédi titoknak minősülő adatokat – is megszerezhet, amelyek előzetes bírói kontroll nélkül a sajtószabadság és a jogorvoslathoz való jog sérelmére vezetnek. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes mulasztás orvoslására hívta fel a törvényalkotót. Az Alkotmánybíróság másrészt megsemmisítette az Mttv. 175. §-át, amely az egyes hatósági eljárásokban meglévő adatszolgáltatási kötelezettségen túl önálló „adatszolgáltatási eljárás” lehetőségét intézményesítette a médiahatóság számára. A sajtószabadság szükségtelen korlátozásával jár az olyan speciális eljárási rend, amelynek kizárólagos célja a megszerzett adatok alapján további eljárás megindításának megfontolása a médiahatóság részéről.

4. Média- és Hírközlési Biztos

Az Alkotmánybíróság végül az Mttv.-ben szabályozott Média- és Hírközlési Biztos intézményét támadó indítványokat is elbírálta. A határozat megállapította, hogy a médiahatóság részeként működő, nem jogsértéseket, hanem érdeksérelmeket vizsgáló Biztos fellépése a sajtó tevékenységébe való jelentős állami beavatkozásnak minősül. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a sajtó tevékenységét részletes jogi előírások szabályozzák. E jogszabályi kötelezettségek érvényre juttatása érdekében különböző hatóságok által indítható eljárások mellett nincs alkotmányos indoka annak, hogy a Biztos – pontosabban meg nem határozott – „méltányolandó érdekek” sérelme vagy annak veszélye esetén fellépjen. A Biztos intézményének létrehozása ezért a sajtószabadságot alkotmányellenesen korlátozza. Tekintettel arra, hogy a Biztos a sajtószabadságot nem érintő körben, például hírközlési ügyekben is eljárhat, a rá vonatkozó szabályozást az Alkotmánybíróság 2012. május 31-ével semmisítette meg, így a jogalkotónak megfelelő idő áll rendelkezésére a jogintézmény esetleges újraszabályozására.

A határozathoz dr. Balsai István, dr. Lenkovics Barnabás és dr. Pokol Béla alkotmánybírák különvéleményt fűztek.

Budapest, 2011. december 19.

A bejegyzés trackback címe:

https://doku.blog.hu/api/trackback/id/tr383626183

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.