Doku blog

2011.01.06: Orbán cikke a Financial Timesban

2015. január 06. - doku.blog.hu

2011 január hatodikán Orbán Viktor cikke jelent meg a világ legjelentősebb pénzügyi lapja, a Financial Times hasábjain. "Magyarország kritikusai túl gyorsan ítélnek" - ez volt a cikk címe (Hungary's critics are too quick to judge). A cikket a blog saját fordításban közli magyar nyelven az alábbiakban. (A forrás a cikk január 7-iki állapota volt a FT honlapján. Kiemelések tőlem.)
Magyarország 2011 első félévére, a kontinens számára nehéz időszakban vette át az Európai Unió elnökségét. Európának mindig erősségei voltak a demokratikus értékei. Világossá kell tennünk az EU-elnökség átvételekor, hogy ezek iránti elkötelezettségünk ugyanolyan erős, mint korábban. Országom új médiatörvényének elfogadása erős reakciókat váltott ki, de ezek a szöveget figyelmen kívül hagyják. Törvénykezésünk európai értékeken nyugszik és a 21. századnak megfelelő reformot jelent. Valójában semmi olyat nem tartalmaz, ami meg ne lenne található egy másik ország médiaszabályozásában.

Néhány más országban a kormány sokkal prominsebb szerephez jut a média vezetőinek kiválasztásakor. Németországban és Finnországban a médiatörvényeket megsértőkre hasonlóan nagy bírság vethető ki, mint a mi törvényünk szerint. A média szabályozását Olaszországban, Portugáliában és Franciaországban is egyetlen testület felügyeli - úgy, mint Magyarországon. Mivel a mi médiatörvényünk nem tartalmaz egyedi magyar szabályokat, csak akkor vagyunk változásra kötelezhetők, ha más EU-tagállamok is megváltoztatják hasonló jogszabályaikat, máskülönben az disztrminatív lenne, és természetesen egy ilyen nyomást visszautasítanánk.

Magyarországot mindez nem fogja eltéríteni abbeli szándékától, hogy az elnökség kritikus témájára, a gazdaságpolitikára összpontosítson. Arra a látszólag egyszerű kérdésre, hogy mi a helyes egyensúly a költségvetési egyensúly csökkentése, az adóscsökkentés, valamint a foglalkoztatásbeli és gazdasági növekedés között, más válaszok születtek Európán belül, de Amerikában és Ázsiában is. Még Európán belül is érzékelhető különbségek vannak az ideális stratégiák között, az országok különböző helyzetétől függően.

A jó irányba tettünk lépést, amikor Európa a szorosabb gazdasági együttműködés mellett kötelezte el magát, megerősítve a költségvetési fegyelmet és csökkentve az adósságot. Magyarország vezető helyen áll ebben: 2010-ben az európai országok közül mi tettük a legtöbbet a költségvetési hiány és az államadósság csökkentéséért. A közszférában a fizetések, valamint az állami nyugdíjak egy havival csökkentek, az ÁFA 25%-ra emelkedett, a nyugdíjkorhatár megemelkedett, a miniszterek, képviselők és helyi önkormányzati képviselők száma a felére csökkent, és csökkentettük a minisztériumok kiadásait, ami a GDP 1%-ára rúgott. De mindez együtt sem volt elég a hiány és az adósság csökkentésére, ezért adóreformot vezettünk be, radikálisan átalakítottuk az adórendszert és egyes szektorokra válságadókat vetettünk ki.

Büszkén jelenthetjük ki, hogy mindennek eredményeképpen a múlt év végi hiányt sikerült 3,8 százalékon tartani, és jó alapunk van ahhoz, hogy 3 százalékos maximumon tartsuk a hiányt idén, és mi leszünk a két EU tagállam egyike, aki ebben az évben csökkenteni fogja adósságállományát.

Áprilisban elfogadandó alkotmányunkban szigorúan és részletesen szabályozzuk majd a közkiadásokat és a pénzügyi fegyelmet. Ez a megfelelő eszköz arra, hogy a közelmúltban minket már kétszer is megkínzó eladósodástól megvédjük Magyarországot.

A nyugdíjrendszer reformjáról, az egészségügyről, és az oktatásról szóló konzultációinkat még ebben az évben lezárjuk.

Európa számára az a végső kérdés, hogy hogyan lehet nagyarányú, fenntartható növekedés mellett a foglalkoztatásban is nagy növekedést elérni. Az alacsony növekedési ráta ugyanúgy elfogadhatatlan, mint a foglalkoztatottság növekedése nélküli gazdasági növekedés. A decemberi megállapodásnak megfelelően elnökségünk idején szeretnénk elérni a Lisszaboni Szerződés rövid kiegészítését és az európai stabilitási mechanizmus megalapítását.

Fontos lépéseket tervezünk annak biztosítására is, hogy a jövőben hasonló válságintézkedésekre ne legyen szükség.

Európának a társadalmi befogadás terén többet kell tennie, különösen a romák ügyében. Nem szabad tovább késlekednünk a romák foglalkoztatottságának, oktatásának és életkörülményeinek javításában.

Meggyőződésem, hogy az emberi jogok nyilvánvaló kérdései mellett a romák társadalmi befogadása óriási gazdasági haszonnal is jár az érintett országokban. Ezért ebben az ügyben közös európai stratégiára van szükség.

A bővítés folyamatának folytatása az EU érdeke. Ma az a fő kérdés, hogy be tudjuk-e fejezni a csatlakozási tárgyalásokat még a mi elnökségünk idején, miután a horvátok megtették az utolsó lépéseket. Továbbá mi, az EU oldaláról késedelem nélkül elismerjük majd ezeket az erőfeszítéseket?

Európa nehéz kihívások előtt áll. Bizakodó vagyok a tekintetben, hogy közös akarattal szembenézhetünk velük, mert tudjuk, hogy sem Magyarország, sem más európai ország nem lehet erős és sikeres egy erős és sikeres Európa nélkül. De mindegyik tagállamon múlik, hogy Európát erőssé és sikeressé tegye. Elnökségem célkitűzése ezt a célt szolgálni.

    - a szerző Magyarország miniszterelnöke

A bejegyzés trackback címe:

https://doku.blog.hu/api/trackback/id/tr92577688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.