Doku blog

2011.01.06: 4 éve vettük át az EU elnökségét

2015. január 06. - doku.blog.hu

2011 január 6-án az Országházban megrendezett ünnepségen vette át Magyarország fél évre az EU elnökségét. Ez alkalomból jött létre a www.eu2011.hu oldal, amelyen már december végén közzétették Orbán Viktor köszöntőjét. Az elnökség átvétele alkalmából elmondott beszédet és egy interjút is közlünk a nagy napokból.

Orbán Viktor köszöntője 2010. december 29-én:

Hol van már a tavalyi hó? Mikor hazám képviselőjeként 2002 előtt részt vettem az Európai Unió miniszterelnökeinek csúcstalálkozóin, mindannyiunkat lelkesedés, optimizmus, az Európa újraegyesítése iránt érzett történelmi elkötelezettség, az euró bevezetésének történelmi tette miatti büszkeség, az ősi európai civilizáció újabb diadalmas korszakának előérzete hatotta át.

Amikor 2010 nyarán újra szélesre tárultak előttem az európai csúcstalálkozóknak otthont adó szalonok ajtói, gondterhelt arcélek, mélyen barázdált homlokok, a bizonytalan jövőről szóló beszédek, segítséget sürgető és válságtanácskozásokba süllyedő államférfiak és államasszonyok fogadtak. Mindehhez az euró eresztékeinek recsegése és ropogása adta a háttérzenét.

Egy derűlátó korszak lezárult, egy küldetés véget ért, egy nagy elhivatottság üzemanyagtartályai kimerültek, a hordozórakéták kényszerleszállást hajtottak végre.

Nem érdemes méltatlankodnunk a sors igazságtalan és balszerencsés fordulata miatt. Végül is a nagy civilizáció, az ősi kultúrák, világbajnok gazdasági rendszerek életciklusa már csak ilyen. Magasba lendítő küldetések után válságos árapály, kétségekkel teli útkeresés, majd az új küldetésre való rátalálás katartikus, megerősítő és önbizalommal teli évei következnek.

A második világháború európai romjai felett így jelölte ki számunkra a Gondviselés a tartós európai béke felépítésének küldetését, majd a kommunizmus összeomlása után így vált küldetésünkké az európai kontinens újraegyesítésének ügye, ide értve az eurót, az egyesített Európa legfontosabb és legerősebbnek ígérkező acélpántját is.

A majd két évtizedes diadalmenet korszakát a világpiac újrafelosztásához vezető globalizáció tektonikus mozgásai váltották föl. Az Európai Unió előtt álló feladat nem bonyolult, csak nehéz. Kezelni kell a ma elharapózónak látszó nemzetgazdasági válságokat, sikeres válságkezeléssel meg kell szilárdítani és a világ legmegbízhatóbb pénzévé kell tenni az eurót, és úgy kell megújítani az európai gazdasági rendszert, hogy versenyképes legyen az ambíciótól fűtött és a siker éhségétől hajtott új riválisaival.

A belga elnökség hathónapos munkája egy futóverseny jól sikerült rajtjára emlékeztet: a magyaroknak most körelőnyt kell kiharcolni, a lengyeleknek pedig jól kell megfutni a célegyenest.

Visszazökkenve az eurokraták különleges nyelvi világába, ez annyit tesz, hogy a belga elnökség alatt felállították a válságkezelő task force-ot, a magyar elnökség idején pedig végig kell vinni a szerződés módosítását, fel kell állítani az állandó válságkezelő mechanizmust, be kell üzemelni az európai gazdasági szemesztert, ki kell tárni a teljes foglalkoztatáshoz, a munka és a termelés megbecsüléséhez vezető ajtókat, majd a lengyeleknek egy huszáros vágtával meg kell alkotniuk azokat az eszközöket, a többéves kerettervet, amelyekkel ezek a célok elérhetők.

Ennyi az egész. Nehéz, de korántsem lehetetlen. A háború és a gyűlölet romjai fölé barátságot építeni, térdre kényszeríteni a kommunizmust, újraegyesíteni Európát, megalkotni egy új világpénzt, kiépíteni 500 millió ember és 27 nemzet közös és egységes gazdasági térségét, bizonyára nehezebb volt, mint az a munka, ami most ránk vár. Miért ne lennénk hát optimisták?

2010 január 6-án az Európai Unió Tanácsának honlapján interjú jelent meg Orbán Viktorral:

Miniszterelnök Úr, a magyar kormány kijelentése szerint az Európai Unió számára 2011 a cselekvés éve lesz. Milyen tanulságokatvont le az EU a válságból, és a Tanács magyar elnöksége milyen irányt kíván szabni a tagállamok összehangolt fellépésének?

A kommunizmus bukása óta az előttünk álló év lesz Európa legnehezebb éve, ami komoly kihívást jelent. A magyar azonban sokat próbált nép, amely számos válságon túljutott már, így megerősíthetem: jó hír Európának, hogy ebben az időszakban magyar elnöksége lesz. Az elnökségre való felkészülés során kiterjedt európai konzultációs sorozatot folytattam: találkoztam az összes többi tagállami miniszterelnökkel, de megbeszéléseket folytattam a keleti partnerségben részt vevő országok vezetőivel és a balkáni térség több kormányfőjével is. Azt tapasztaltam, hogy mindenki erős Európát szeretne, mert ez a nemzetek számára támaszt és erőforrást jelent. Ennek szellemében minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni a Közösség és az Európa 2020 stratégia sikere érdekében. Két konkrét kérdésre szeretném felhívni a figyelmet: egyrészt esedékes egy közös, átfogó európai romastratégia megalkotása a magyar elnökség alatt, másrészt pedig a nyugat-balkáni országok számára a térség stabilitása érdekében biztosítanunk kell az európai perspektívát.

Hogyan látja az elnökség a fokozott európai gazdasági együttműködést, és Ön szerint milyen új eszközökre lenne szükség?

A világban elképesztő sebességű és mélységű átalakulás zajlik, és Európának az eddigieknél sokkal erősebb világversenyben kell helytállnia. A magyar elnökség alatt ismét fel kell mutatnunk, hogy Európa a piacgazdaság őshazája, és képes új, innovatív megoldások felé fordulni. Az emberek Európa és saját jövőjüket illetően elbizonytalanodtak. Jól érzékelik a veszélyeket, de a kiutat nem látják. Megoldásokat várnak elsősorban a gazdasági növekedés beindítására, új munkahelyek teremtésére, és a régiek megtartására. Ezért a következő időszakban egész Európának komoly megújulásra lesz szüksége.

Mit vár a közös agrárpolitika és a kohéziós politika felülvizsgálatáról, valamint a közös energiapolitika létrehozásáról folytatott előkészítő megbeszélésektől?

Európa számára különös jelentőségű a közös agrárpolitika jövője. Az Európai Unió versenyképessége elképzelhetetlen az európai hagyományoknak megfelelő, jól működő mezőgazdasági termelés nélkül. Nagyon fontos ezért, hogy előmozdítsuk a tagállamok konszenzusát az agrárpolitika megőrzéséről és továbbfejlesztésének irányairól. Elnökségünk számára fontos, hogy az Unió ki tudjon lábalni az euró válságából. Ez azonban az összes uniós tagállam közötti fejlettségi különbségek problémája is, ami nagyon élesen felhívja a figyelmet arra, hogy Európának a kohéziós politika erősítésére van szüksége. Ami az energiapolitikát illeti, addig nem tekinthetünk az Unióra erős globális szereplőként, amíg fel nem ismeri, hogy keleti fele energiafüggőségtől szenved. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk az energiafüggőség csökkentése érdekében, ami azt jelenti, hogy diverzifikálni kell a tüzelőanyag-forrásokat és a szállítási útvonalakat.

Mivel járulhat hozzá a magyar elnökség a keleti szomszédok irányában folytatott uniós politikához?

Ha az Európai Unió sikeres szereplő akar lenni a világporondon, akkor saját háza táján is sikeresnek kell lennie. Éppen ezért a keleti partnerség sikere olyan értékes erőforrás, amely jelentős mértékben erősítheti közösségünket. A jövő év első felében esedékes magyar EU-elnökség az egyik legfontosabb külpolitikai célkitűzésének tekinti a keleti partnerség előmozdítását, ezért jövő májusban még egy Keleti Partnerség csúcstalálkozót is rendezünk Budapesten. Úgy gondoljuk, hogy a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások felgyorsítása és lezárása stratégiai jelentőségű, és Szerbia számára is nyitva kell hagyni az európai perspektívát. Emellett minden erőnkkel támogatni fogjuk, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a schengeni térséghez.

Az Önök elnökségével zárul a spanyol-belga-magyar elnökségi trió.Hogyan értékeli a spanyolokkal és a belgákkal való koordinációt és együttműködést?

Martonyi János, kormányom külügyminisztere nemrégiben kétoldalú találkozót folytatott Brüsszelben spanyol, illetve belga kollégájával, és mindkettejükkel szoros együttműködésről állapodott meg a magyar elnökség idejére is. Lengyel barátainkkal is folyamatosan konzultálunk, és gyakorlatilag duót alkotunk, hiszen utánunk ők következnek az Európai Unió Tanácsának elnökségében.

Hogyan kommunikálja majd tevékenységét a magyar elnökség az uniós polgárok felé?

Ahogyan az elnökség előtt tettem, az elnökség féléve során ismét ellátogatok mind a huszonhat tagállamba. Találkozni fogok miniszterelnöktársaimmal, és mindenhol szót fogok emelni az erős Európa eszménye mellett, továbbá megpróbálom a magam eszközeivel is közelebb vinni az európai eszmét az európai polgárokhoz. Arra törekszem majd, hogy csökkentsem azt az oly fájdalmas távolságot, amely az európai eszme és az európai polgárok között ma létezik.



Orbán Viktor beszéde az Európai Unió soros elnökségének átvételi ünnepségén, 2011 január 6-án:

Mélyen tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr, Hölgyeim és Uraim!

Azért vagyunk most itt, hogy Magyarország ünnepélyesen átvegye az Európai Tanács soros elnökségének hat hónapra szóló, megtisztelő és felelősségteljes megbízatását. Mindenekelőtt hazám és az egész unió nevében is szeretnék köszönetet mondani a belga elnökségnek, akiktől most átvesszük a stafétát. Rendkívüli időkben kellett helytállniuk, olyan hat hónap áll mögöttünk, amelyre rányomta bélyegét a világgazdasági válság. Belgium képes volt kiutat mutatni. Belgium fenntartotta a tagállamok elkötelezettségét az európai integráció mélyítésében és bővítésében egyaránt. Belgiumnak köszönhető, hogy él a remény, Horvátország hamarosan beléphet a tagállamok közé, Románia és Bulgária pedig csatlakozhat a schengeni övezethez. Mi, magyarok is támogatjuk ezeket a célokat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ma, vízkereszt napján érdemes emlékeztetni magunkat: az unió soros elnökségét egy ezeréves európai állam veszi most át, amelyet megedzettek a történelem viharai, amely rengeteg tapasztalatot gyűjtött diadalai és kudarcai során, és amelybe a kereszténység oltotta be az emberi méltóság megbecsülését, a tisztelet kultúráját és az emberiesség érzésvilágát.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Komoly örökséget veszünk át. Vannak jó ügyek, amelyeket folytatnunk kell, és vannak ügyek, amelyeket viták öveznek a közösségünkben. Egyvalami azonban nyilvánvaló: a válság bebizonyította, hogy a világ szédítő sebességgel és gyökeresen változik körülöttünk. Európa csak akkor maradhat versenyben régi és új kihívóival szemben, ha erre a változásra mély megújulással tud válaszolni.

Magyarország, amely most hat hónapra átveszi az elnökséget, maga is a megújulás időszakát éli. Mi, magyarok az egész 2011-es esztendőre úgy tekintünk, mint hazánk megújulásának évére. Most dől el, milyen lesz a következő tíz évünk.

Ez nem véletlen egybeesés. Magyarországot is ugyanaz a válság késztette jövőjének újragondolására, mint egész Európát. A különbség az, hogy minket, magyarokat – egy pusztító és hatalmas államadósságot felhalmozó politika következtében – különösen felkészületlenül és kiszolgáltatottan ért a válság. Ezért nekünk sokkal jobban össze kellett kapaszkodnunk, nagyobb közös erőfeszítéseket kellett tennünk, hogy egyáltalán a felszínen maradjunk.

Még sok feladat áll előttünk, de annyit már most nyugodtan kijelenthetek: a magyarok soha nem látott összefogása különös energiákat szabadított fel. Mára miénk Európa egyik legrendezettebb államháztartása, az államadósságot csökkentjük, és készen állunk arra, hogy egy év alatt Magyarországot teljesen újjászervezzük.

Mi, magyarok megértettük: ha állni akarjuk a versenyt, nem élhetünk tovább úgy, ahogy eddig éltünk. Ezt az elszántságot, ezt az energiát, ezt a hitet ajánlják most fel a magyar emberek az Európai Unió számára.

Biztos vagyok abban, hogy Európa egésze is megértette: új helyzet van a világban, új verseny kezdődött, és újak a versenytársaink is. Az új versenyben értékteremtéssel és munkával lehet csak nyertessé válni, spekulációval biztosan nem.

Európa polgárai nem színes víziókat, nem mesés utópiákat várnak tőlünk, viszont kívánják és elvárják a konkrét, kézzelfogható, az életüket kedvezően alakító eredményeket, mindenekelőtt stabil és magas hozzáadott értéket előállító munkahelyeket, amelyek tisztességes megélhetést biztosítanak. A legfőbb dolgunk, hogy megfeleljünk ennek a kihívásnak, és így tegyük Európát erőssé.

Minden okunk megvan a derűlátásra. Az európai szellem képes volt a háború romjai és a gyűlölet fölé barátságot építeni. Az európai szellem képes volt térdre kényszeríteni a kommunizmust, és képes volt újra egyesíteni a kontinensünket. Az európai szellem képes volt megalkotni egy új európai és világpénzt, képes volt kiépíteni ötszázmillió ember és huszonhét nemzet közös és egységes gazdasági térségét.

Meggyőződésem, hogy ez a jövő útja. Európának ismét fel kell mutatnia, azokat az értékeket, erényeket és képességeket, amelyek kontinensünket évszázadokon át egy sikeres, csodált és irigyelt civilizáció bölcsőjévé tették. Csodát nem tud tenni a magyar elnökség, de képes lehet megdörzsölni a palackot, amelyből ismét előbújhat a szellem, amelyet úgy hívnak: Európa megújulása.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


A bejegyzés trackback címe:

https://doku.blog.hu/api/trackback/id/tr732565760

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.