Doku blog

1990.10.25: 20 éve kezdődött a taxisblokád

2010. október 25. - doku.blog.hu

1990: a rendszerváltással összeomlott a KGST energiaszállítási programja. Augusztusban kitört az első iraki háború, amit még az idősebb Bush vívott meg Saddam Hussein-nel. Október 25-én pedig kitört Magyarország egyetlen rendszerváltás utáni alulról jövő, országos tömegtiltakozása, a taxisblokád.

 

Blokád a Margit híd budai hídfőjénél

Már korábban is keringtek pletykák a drasztikus áremelésről, ám aznap a parlamentben nyilvánossá és hivatalossá is vált: az üzemanyag ára 65%-kal emelkedik, 59-62 forintra. Délután magántaxisok gyűltek a Kossuth térre, hogy tiltakozzanak a döntés ellen. A közlekedésért felelős miniszter (Nagy-nagy politikusaink: ki emlékszik még Siklós Csaba nevére?) a téren tárgyalt a tüntetőkkel. A kormánynak pénz híján semmilyen mozgástere nem volt kompenzációra, így a taxisoknak semmit sem tudtak megígérni. Estére robbant a bomba: az egymás között már a mobilkorszak előtt is remekül kommunikálni képes taxis "társadalom" önszerveződéséből estére fővárosi szintű blokád nőtt. (Tegyük hozzá: 1990-ben kb. 20 ezer legális, és kb. 5 ezer feketén dolgozó taxis működött Budapesten - több, mint New Yorkban!) Mire leszáll az éj, már szinte az összes budapesti hidat lezárták, csak a Szabadság híd és a Petőfi híd maradt úgy-ahogy átjárható. Éjfél előtt még mindig több száz taxis állt a Kossuth téren.

Október 26: Hajnalra a fuvarozók is csatlakoztak - így aznaptól már országos szintű lett a taxisblokád. Ferihegyre nem lehetett kijutni a fővárosból. A belső területeken egyedül a metró maradt üzemképes, villamos, busz, troli nem járt. A blokádon csak a megkülönböztetett jelzést használó járművek, illetve az élelmiszert szállítók jutottak át. A kormány csak késve reagált: a miniszterelnök Antall József akkor már harmadik napja volt kórházban, négy minisztere pedig éppen külföldön tartózkodott. A kormányfői feladatok így Horváth Balázs kormányszóvivőre hárultak, aki igyekezett keménynek mutatkozni. Szabó Győző országos rendőrfőkapitány aláírásával egy erőszakos hangvételű közlemény is született, ami tovább korbácsolta a kedélyeket. Budapest akkori rendőrfőkapitánya, Barna Sándor viszont nem. Ő azt jelentette be, hogy "ha parancsot kap rendőrei bevetésére a tömeg ellen, azonnal lemond". A bejelentés jól érzékelteti: óriási feszültség volt az országban és annak vezetésében. Hogy a hadsereg bevetése tényleg komolyan felmerült-e, nem tudom. Ilyen esemény sose volt még korábban, a kormány félig bénult. Mindenki feszült volt, és mindenki "amatőr", az adott helyzetet még soha senki nem játszotta el élesben. Aznap délután már Horváth Balázs is kijelentette, hogy nem lesz erőszak. Este megindulnak a tárgyalások a tüntetők és a kormány között. Rossz kezdés volt erőszakkal fenyegetőzni, de estére már csillapodtak a kedélyek.

Október 27: mintegy 600 helyen volt útzár, az ország lebénult. Budapesten egyedül a Lánchíd volt járható. Aznap estére megszületett a megállapodás is. Bizonyos esetekben az üzemanyag áremelkedése 10 forinttal alacsonyabb lett. A kormány feltétele a blokád megszüntetése. Éjfélkor Szabó Győző országos rendőrfőkapitány a blokád feloldására szólította fel a tüntetőket.

Október 28: Hajnalban megnyitották az úttorlaszokat, beindult a fővárosi tömegközlekedés, elindultak a távolsági autóbuszok, újra jártak a vonatok. A blokád még nem szűnt meg teljesen, a taxisok az utak mentén járműveikben maradtak - ezt az állapotot hívták "passzív blokád"-nak. Délben elindult az Érdekegyeztető Tanács ülése, amelyet az MTV élőben közvetített. A megszületett megállapodás szerint ugyan 12 forinttal kisebb lett az áremelés mértéke, de ezt csak az üzemanyagárak piaci liberalizációjáig tarthatták fenn. Az is elhangzott a kormány részéről, hogy semmiféle felelősségrevonás, feljelentés a blokád miatt.

"Egyébként ma délután értékeli a Fiatal Demokraták Szövetsége a három­napos blokádot s az azt kiváltó kormányintézkedést. Orbán Viktor frakcióvezető elmondta lapunknak, hogy a Fidesz ez ügyben a következőképpen foglalt állást: a kormány szükségtelen provokációval idézte elő az utóbbi napok eseményeit, de nem tudnak egyetérteni a taxisok akciójával, ami három napra megbénította az ország életét. A fiatal demokraták korábban többször kifogásolták, hogy a kormány és a kormánypárt nem folytat dialógust az ellenzékkel az országot érintő kérdések meghozatalában még a parlamenti viták előtt. Ezért kérdeztük meg Orbán Vik­tort, hogy miként értékeli az MDF-nek tegnapi lépését, miszerint felvették a kapcsolatot velük még a törvénytervezet vitája előtt. - Igen, velünk tárgyaltak - mondta a frakcióvezető -, de ahhoz, hogy való­ban nyugodt hangulatban történjék a törvényalkotás, az SZDSZ-szel is meg kel­lene kezdenie a kormánynak a párbeszédet." (Forrás) Azt hiszem, ez volt az a nagy eseménysorozat, ami rádöbbentette az országot, hogy a kommunizmus bukása nem a nyugati életszínvonal beszivárgását hozza el. Nagy, keserű ébredés volt ez. Sokan élhettek abban a mámorban, hogy a KGST felbomlása, a nyugat felé nyitás, a vasfüggöny leomlása hamar elhozza a gazdasági növekedést és az életszínvonal gyors emelkedését. Ott és akkor, a taxisblokád napjaiban még csak az első hidegzuhanyt kapták meg: a két rendszer között először a pad alá zuhanást kell elszenvedni.

Te hogy élted meg a taxisblokád napjait? Mik a személyes élményeid? Írd meg kommentbe!

Források:
http://hvg.hu/Tudomany/20101024_memento_1990_taxisblokad/2
http://www.hallotaxi.hu/index.php?pg=sub_8
http://hu.wikipedia.org/wiki/Taxisblok%C3%A1d_(1990)
http://www.youtube.com/watch?v=khh0zDrwGZY&feature=player_embedded#at=27 .

A bejegyzés trackback címe:

https://doku.blog.hu/api/trackback/id/tr982397490

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ben Sanderson 2010.10.25. 16:43:03

Nos, én kilencéves voltam akkor, láttam a szüleimen a feszültséget, és kb. megértettem, hogy valami rossz ellen tüntetnek. Nagyon szomorú voltam, erre határozottan emlékszem, talán akkor szmbesültem először a "való világgal".

suzildi (törölt) 2010.10.26. 16:24:12

Akkor is be kellett mennem dolgozni, a Pozsonyi útra, ahol ügyfelekkel kellett foglalkoznunk..., persze alig jöttek ügyfelek... és 12 órakor elengedtek bennünket haza. Nekem Budára kellett előbb átmennem, szüleimhez kenyeret, tejet vinni, -biztonságból! A Margit hídig gyalogoltam, majd a hídon keresztül a Margit körúton( akkor, Mártírok útja) egy nagy megállót még gyalogolnom kellett. Kicsit később indultam Kispestre, ahol várt a családom izgatottam, hogyan érek haza, stb. A Határútig jutottam el, ott keresztbe álltak a taxisok, hogy sem villamos, sem busz ne járhasson, semmi. Beszéltem is velük, megkértem az egyik taxist, vigyen haza, megfizetem, mert képtelen vagyok már gyalogolni!!! Nem vittek. Sírás fojtogatott, olyan fáradt voltam. Négy megállót gyalogoltam le, felpakolva, mert Pestről vittem kenyeret stb. otthon, az egész ház lakói kint vártak az udvaron, és örömmel fogadtak, hogy végre, hála isten megvagyok. Izgultak. Ők is vettek kenyeret, tejet, bőven. Akkoriban nem volt mobiltelefonunk, egész nap senkivel semmit nem tudtam kommunikálni, hogy mi van velem, és a városban. Késő du. értem haza, fáradtan!
Egész nap izgalom volt rajtam, hogy mi is ez a blokád, mi fog történni, forradalom?...
Csak este tudtam meg mindent részletesebben a híradásokból.