A temetésen a család nem akart aktuálpolitikai mondatokat hallani, Mécs Imre viszont ezeket is fontosnak tartotta elmondani. Így furcsa megoldás született: Mécs a temetésen is mondott egy beszédet, majd utána a Kossuth téren is. Ez utóbbi beszéd hallgatható meg most - itt már kötetlenebbül, egy-két kommentárral fűszerezve beszélt Göncz egykori jóbarátja.

Négy évvel ezelőtt, 2015 októberében érdekes interjú jelent meg a Kreatív marketinkommunikációs portálon. Tarr Péterrel, a Hír Tv vezérigazgató-helyettesével készítettek interjút, "Ez a tévé a szabadság kis szigete lett" címmel. Ebből közlök most részleteket.

- A G-napon (az elnevezés 2015. február  6-ra utal, ugyanis ezen a napon használta Simicska Lajos a g betűvel kezdődő négybetűs szót Orbán Viktorra) mit csináltál?

- A Magyar Nemzetnél helyettesítettem valakit, felelős szerkesztő voltam azon a pénteken. A nap átlagosan kezdődött: a szerkesztőségi munka a szokásos rutinnal, a lapindító értekezlettel indult, ahol a napi témák, például az aktuális vezércikk ügye került szóba. Ki írja meg, mi legyen a témája? Csermely Péter, Szerető Szabolcs vagy másvalaki? Ilyeneken gondolkodtam. Ám egyiküket sem tudtam elérni, mert, mint kiderült, Liszkay Gábor főszerkesztőnél ültek bent egy értekezleten a Lánchíd rádió és a Hír TV vezetőivel együtt. Ez akkor még nem volt nekem gyanús, de délben már éreztem, hogy valami nem stimmel. Aztán kiderült, hogy akkorra meg is lett a távozók nyilatkozata, ami a lap munkatársai körében fénysebességgel terjedt, mindenki azt találgatta, hogy mi lesz ezután. Én viszont csak azzal foglalkoztam, hogy a lapnak meg kell jelennie, leadeket, címeket kellett adni, cikkeket kellett tördelni. Az is kérdés volt, hogy mi legyen a címlapon. A vezető hír természetesen a vezetőség távozása volt, de addigra elindult az a nyilatkozatcunami is, amit a lap tulajdonosa indított el a különböző orgánumokban.

(...)

-"A G-napon testületileg kirúgtak minket a NER-ből". Így fogalmaztál a sajtótájékoztatón.

- Igen, azt a 250 embert, aki itt dolgozik, mindenféle eljárás nélkül elbocsátották a Nemzeti Együttműködés Rendszeréből.

- Kik közölték ezt veletek?

- Először csak informálisan, aztán Kövér László a G-nap után egy hónappal a Magyar Hírlapnak adott interjújában ellenzékinek nevezte az egész Hír TV-t – ezt nem lehetett másképp értelmezni, mint kollektív kirúgásként.

- Az is elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy kísérletek történtek a televízió eljelentéktelenítésére. Milyen kísérletek voltak ezek?

- Az újságíró csapat tagjait – riperterektől műsorvezetőkön át szerkesztőkig mindenkit – felhívták és megpróbálták őket fenyegetéssel vagy csábító ajánlatokkal elszakítani innen.

(...)

- Úgy fogalmaztál a sajtónak, hogy le kellett bontani azt a gettót, amit az előző vezetés épített.

- Korábban ez a televízió ezer szállal a kormánypártokhoz köthető médium volt. A kormány kommunikációjáért felelős emberek heti rendszerességgel jártak be eligazítani a vezérkart. Ez február 6-val megszűnt, március 15. után pedig bojkott indult a tévé ellen, szóba sem álltak velünk. A korábbi kimondott és ki nem mondott szabályokat tehát fel lehetett rúgni. A főnökeimnek, illetve áttételesen valamelyik kormányzati kommunikációs embernek ezután nem kellett engedélyt adni ahhoz, hogy kit hívok be, milyen témát dolgozok fel és milyen módon, hanem szabadon dönthettünk mindenben. Méghozzá régimódi, úgynevezett BBC-s elvek, azaz kizárólag a szakma szabályai szerint. Korábban a Jobbik például ki volt tiltva innen egy soha le nem írt utasítás alapján. Ahogy alig volt nálunk mondjuk DK-s vagy MSZP-s szereplő és így tovább. Témákat állítottak le fentről, ez is megszűnt.

- A váltást hogy dolgoztátok fel?

- Felszabadulásként éltük meg, ez a tévé lett a szabadság kis szigete a magyar médiában.

A kormány már aznap este reagált az interjúban elhangzottakra, az Origó cikkében ("A kormány tagadja, hogy kézivezérelte a HírTV-t") olvashattuk az alábbi közleményt:

A kormány "hisz a demokrácia alapértékeiben, így a független és szabad sajtóban is", ezért visszautasítja a Hír TV vezérigazgató-helyettesének utalásait arra, hogy korábban, az Orbán-Simicska-háború kirobbanása előtt a kormányzati kommunikáció befolyásolta a témákat és azok feldolgozását is a televízióban. (...) Hozzátették: "értjük, hogy a Hír TV vezetése, mivel tulajdonosuk végletesen szemben áll a kormánnyal, ilyen manőverekkel próbálja újrapozicionálni magát".

A 2014-es, "illiberális demokráciáról" szóló beszéd után Orbán Viktor visszafogottabb, kevesebb újdonságot tartalmazó beszédet mondott Erdélyben. Azért a baloldalnak így is sikerült egy-egy gyomrost bevinni, és mindig nyakig benne voltunk a bevándorlás kérdéskörében is. Plakátkampány után, bevándorlók özöne közepette hangzott el a beszéd, amit alábbiakban újra elolvashatunk. Brazilos cselek és játéknak nem minősülő medvék következnek. (Kiemelések tőlem.)

Bizony, már 4 éve nincsen a NAV élén Vida Ildikó. Az adóhatóság első emberéről addigra már megtudhattuk, hogy

• Semmilyen korrupciós ügynek nem részese
• Nem beszél angolul, tolmácsot kellett kérnie

• Tamara utcai, budai villáját a Közgép ingatlanfejlesztő cégének adta el
• Akár egyetlen hétvége alatt képes átvilágítani a teljes adóhatóságot

Bár lemondását már május 20-án benyújtotta, június során Varga Mihály még úgy viselkedett, mintha nem tudna semmiről. Ez meglehetősen valószínűtlen volt, de hát kit érdekel ma már ez...

A Simicska köreihez sorolt Vida Ildikó felmondólevelét a Simicska köreihez sorolt Magyar Nemzet hozta le.

Tisztelt Munkatársaim!

Tájékoztatom a Nemzeti Adó- és Vámhivatal valamennyi munkatársát, hogy 2015. május 20-án benyújtottam Orbán Viktor miniszterelnök úr részére elnöki munkakörömről és ezzel együtt kormányzati szolgálati jogviszonyomról való lemondásomat. A vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében a holnapi naptól a NAV irányítására, képviseletére nem vagyok jogosult, mivel azonban a NAV elnöki tisztségére a mai napig új személyt nem neveztek ki, így a szervezet működőképességének biztosítása érdekében – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – dr. Varga Árpád elnökhelyettes úr részére az új elnök kinevezéséig az elnöki munkakört átadtam.

Tekintettel arra, hogy a szervezet vezetőinek és apparátusának – a közös célok elérése érdekében kifejtett, sokszor embert próbáló helytállását, a nehézségek leküzdésében tanúsított – támogatását mindig magam mögött tudhattam, ezért fontosnak tartom megismertetni mindannyiukkal azokat az okokat, amelyek ehhez az elhatározáshoz vezettek.

Lemondásomhoz az elmúlt 5 év folyamatos küzdelmei, a tavaly október óta tartó kifejezetten személyemet, családomat érintő méltatlan és alaptalan támadások, a NAV szervezetét és személyi állományát alapjaiban érintő kormányzati elképzelések, valamint a NAV életpályára tett javaslatunk elutasítása vezettek. Az életpálya kialakításához szükséges törvénymódosítást elkészítettük a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghatározott határidőben, azonban az minden igyekezetem és erőfeszítésem, valamint a kormányzati ígéretek ellenére nem került az Országgyűlés elé benyújtásra.

Ugyanakkor (április közepén) mélységes megdöbbenéssel szembesültem a NAV strukturális átalakítására, személyi állományára vonatkozó kormányzati elképzelésekkel, hiszen a NAV-ot senki nem kérdezte meg, szervezetünket, illetve annak felépítését, hatékonyságát, az egyes munkafolyamatokat senki nem tanulmányozta. Ezek az elképzelések, tervek folyamatos küzdelmeim ellenére – mint ahogyan azt a médiából is hallhatják – továbbra is makacsul tartják magukat. Mindezek, valamint a NAV-ot és a személyemet ért támadások során tanúsított hozzáállás számomra szakmailag és emberileg is elfogadhatatlan. Bármelyik általam ismert elképzelés végrehajtása – mivel azok megítélésem szerint a költségvetés érdekeit és a szervezet működőképességét is veszélyeztetik – részemről vállalhatatlan.

Ezek a körülmények eredményezték azt, hogy – a Miniszterelnök Úr kérése ellenére – úgy éreztem, valójában nincs választási lehetőségem.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani minden munkatársamnak az elmúlt években tanúsított elkötelezett módon végzett, kimagasló eredményeket hozó fáradságos munkájáért, amellyel támogatták, segítették elnöki feladataim ellátását, és amely által a Nemzeti Adó- és Vámhivatal teljesíteni tudta a vele szemben megfogalmazott elvárásokat és biztosította a költségvetési bevételeket.

Remélem, hogy lemondásom indokainak megismerését követően mindannyian megértéssel fogadják döntésemet.

Szakmai munkájukhoz további sok sikert és jó egészséget kíván:
dr. Vida Ildikó

Vida Ildikó lemondásával egy napon a helyettese, Csillag Dezsőné is távozott - utóbbi nyugdíjba vonult. A NAV új elnöke Varga Árpád korábbi elnökhelyettes lett. 

 

A Freedom House 2015-ös jelentésében Magyarország a megszilárdult demokráciák csoportjából a félig megszilárdult demokráciák csoportjába csúszott le. A jelentés a 2014-es évet értékelte 29 országban. Idézet a jelentésből (pdf itt):

In Hungary, parliamentary and local elections revealed the extent to which recent legislative and other changes have tilted the playing field in favor of the ruling party, Fidesz. Observers noted slanted media coverage, the misuse of state resources, gerrymandering, and campaign spending problems. With its renewed parliamentary supermajority, Fidesz continued to transform the country’s institutions, facing few obstacles from the divided and enfeebled opposition. (...) Hungary’s political rights rating declined from 1 to 2 due to an election campaign that demonstrated the diminished space for fair competition given legislative and other advantages accrued by the ruling party.

 A jelentésre nem a külügy, hanem az igazságügyi tárca reagált. Közleményük szerint: 

Valótlan képet fest a magyar demokráciáról a Freedom House 2015. június 22-én közzétett jelentése, amely szerint Magyarországon a 2006-os év jelentette az elmúlt évtized csúcspontját. A Magyarországot ért kritika egyik – visszatérő – központi eleme a választási rendszerrel kapcsolatos. Az elmúlt egy év választásai igazolták, hogy választási rendszerünk megfelelően működik: egyértelműen tükrözi a választói akaratot. A több választási rendszerben tartott választások 2014-ben igazolták, hogy nem a rendszer alakítja ki az eredményt, hanem a választók. Ugyanezt erősítették meg az időközi választások is.
A bírósági rendszerről formált vélemény kapcsán a Freedom House figyelmébe ajánljuk az Európai Bíróság által 2015 márciusában közzétett, az igazságszolgáltatás hatékonyságát, minőségét és függetlenségét bemutató igazságügyi eredménytáblát, amely – európai összehasonlításban –egészen más előjelű véleményt mutat.
Az oly sokat emlegetett médiaszabályozás kapcsán érdemes megjegyezni, hogy egyetlen egy ügy sem került az Emberi Jogok Európai Bírósága elé, valamint mind Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára, mind a Velencei Bizottság elismerte a magyar médiaszabályozás területén elért fejlődést.
A Freedom House állításával szemben a Kormány érzékeli és hatékonyan fellép a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok megsegítése érdekében, ennek fő eszközei a gazdasági növekedés beindítása, a pénzromlás megállítása, a munkahelyteremtés, valamint a gyermek-közétkeztetés.
Szintén megkérdőjelezi a Freedom House értékelését, hogy pontszámaik alapján – amelyek számításáról a jelentés módszertanát bemutató rész nem ad értékelhető tájékoztatást – az elmúlt tíz év csúcsának demokratikus szempontból a 2006-os év számítana. A szervezet szerint tehát akkor volt a legstabilabb a magyar demokrácia, amikor a rendőrség tömegesen alkalmazott törvénytelen erőszakot ellenzéki tüntetők ellen, 2007-ben és 2008-ban is megismételve ezt. A törvénytelen rendőri akciók miatt számos rendőrt ítéltek el, parancsnokaik ellen jelenleg is büntetőeljárás folyik, miközben az akkori kormányzat dicséretben részesítette, a fővárosi önkormányzat pedig kitüntette őket.
Magyarország Kormánya kész és nyitott arra, hogy bármely demokráciával és emberi jogokkal kapcsolatos kérdést megvitasson, és így hozzájáruljon egy, az országról alkotott valós kép kialakításához. 

4 évvel ezelőtt, 2015 nyarán tombolt az óriásplakát-láz: a Kormány Információ címkével kihelyezett óriásplakátok nem csupán a népharagot robbantották be, a népi humornak is remek forrást adtak. Ezek voltak az eredeti plakátok (forrás: index.hu):

Az első plakátok június elején kerültek ki a Dagály strandnál Budapesten, hamarosan "meg is rongálták" őket. Hogy egy ilyen akció jogilag hogy is állt?

"...alapból a szabálysértési értékhatárig (50e) szabálysértés, afölött bűncselekmény. Viszont hála a Fidesznek és a graffitiellenes szigornak, ha “felületképző anyaggal” történik a rongálás, akkor értékhatártól függetlenül bűncselekmény. Azaz a törvény betűje szerint ha felülragasztja valaki, vagy letépkedi a plakátokat, és a rendőrség rajtakapja, akkor pénzbírságra számíthat. Ilyenkor a rendőrség szokott kiállítani egy csekket, amivel viszont nem kell egyetérteni, lehet bírósági tárgyalást kérni, és akkor ott a bíró eldönti, hogy a társadalomra való veszélyesség hiánya miatt nem csökkenti-e az összeget. A gyakorlatban (polgári engedetlenséggel van tapasztalatom) első szabálysértőknél vagy 10 ezerrel szokták mérsékelni, vagy figyelmeztetésre változtatják, 2 éven belül többedszeri azonos szabálysértést elkövetőknél már graduálisan nő az összeg, még ha mérséklik is (a bíróság viszont növelni nem növeli a rendőrségi bírság összegét, szóval ezt a kört mindenképp megéri lefutni). Ha valaki viszont lefújja, vagy mint fent, lefesti a plakátot, akkor a “felületképző anyag” miatt már bűncselekmény gyanúja miatt is indulhat nyomozás. Ez nem egyértelmű, hogy fog is, én még nem hallottam olyanról, hogy plakátrongálás miatt ilyen történjen, de jogilag lehetséges. Ekkor mindenképp van elsőfokú bírósági tárgyalás, ahol teoretikusan 1 év letöltendő a maximum büntetés. Én jelenleg nem tudom elképzelni, hogy lenne bíró, akinek tényleg megfordulna a fejében, hogy börtönt szabjon ki ezért, de a lehetősége megvan rá, bár ha valamiért ilyen történne, akkor is nyilván felfüggesztettként adnák, ami azt jelenti, hogy ha x időn belül újabb bűncselekményt követsz el, akkor lép életbe ez a büntetés is. Ennél persze jóval valószínűbb, hogy a bíró a) kacagva kidobja az ügyet a fenébe, mert egyszerűen nincs olyan társadalmi kár, ami indokolná a bűncselekményként kezelést; b) ha a törvény betűjéhez nagyon akar ragaszkodni, akkor szigortól függően figyelmeztetést vagy pénzbírságot ad. Plusz ugye a Pintér által miniszterelt rendőrségnek azt kell eldöntenie ilyen esetben, hogy tényleg azt akarja-e, hogy az állami gyűlöletkeltés ellen tiltakozó erőszakmentes állampolgárok bűncselekmény gyanúja miatt legyenek nyomozva majd bíróság elé állítva, és ezzel legyen tele a sajtó, amiből nyilván borzasztóan rosszul jönnének ki népszerűségileg." (forrás)

A Fidesz válaszára sem kellett sokáig várni:

"A baloldal ott folytatja, ahol abbahagyta. A sorozatos híd-  és közintézmény-foglalások, a törvénytelen útlezárások után most újra erőszakos eszközökhöz folyamodnak, hogy hallassák hangjukat. Szigetvári Viktor és az Együtt felbujtására baloldali pártaktivisták az éjszaka folyamán plakátokat rongáltak meg. Megdöbbentő, hogy a baloldal a magyar családokkal szemben a bevándorlók oldalára állt, és az ő érdekeiket fontosabbnak tartja, mint honfitársainkét. Elfogadhatatlan, hogy azok, akik folyamatosan a jogállamra hivatkoznak, most bűncselekményre bujtanak fel és bűncselekményt hajtanak végre. Ezért a Fidesz még a mai nap folyamán feljelentést tesz Szigetvári Viktor és bűntársai ellen." (A Fidesz sajtóközleménye, 2015 június 7.)

Ekkor már ismert volt az a rendőrségi jegyzőkönyv is, amiből kiderült, hogy rendőrökkel figyeltetik az óriásplakátokat, sőt, még ujjlenyomatot is levesznek - mintha legalább is egy gyilkosság után nyomoznának a megyeiek:

"Először nem hittük el, hogy valóban az lesz ezeken a plakátokon, ami végül lett. Aztán nem hittük el, hogy valóban kihelyezik őket az utcákra, de kihelyezték őket. Aztán nem hittük el, hogy a rendőrség ujjlenyomatvétellel keresi majd a plakátok rongálót, de ujjlenyomatvétellel keresi őket. Aztán nem hittük el, hogy minden plakát mellé tudnak rendőrautót állítani, de most majdnem itt tartunk. Most már nem hisszük el ezt az egészet." - írták a 444.hu-n. 

Június 8-án a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Vastagbőr blog közös ellen-kampányba kezdett. Óriásplakátokra gyűjtöttek pénzt és ötleteket. Hogy beletaláltak a magyar néplélekbe, azt mutatja, hogy bár csak magánszemélyek utalhattak és ők is maximum 150.000 forintot, így is óránként 1 milliót sikerült az első napokban begyűjteni. 3 nap alatt 25,8 milliót.

Elég hamar megérkeztek tehát az első jelek, hogy a plakát-kampány visszafelé sült el, bár a - sokszor önmagukat bátran feladó - tiltakozók ellen nem is volt túl nehéz fellépni. Június 10-én, pár nappal az első plakátok megjelenése után Balog Zoltán már ki is hátrált mögüle. "Hogy világosan és nyíltan beszéljünk: ez nem az én ízlésem szerint való." - nyilatkozta, szembe helyezve magát a kampányt még mindig támogató Orbán Viktorral. A miniszterelnök június 12-én, szokásos pénteki rádiónyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a plakátok megfogalmazása inkább enyhének mondható. Arra helyezi a hangsúlyt, hogy Magyarország nyitott és barátságos ország; nem azt mondja, hogy ide nem lehet jönni, hanem azt, hogy be kell tartani a törvényeket.

"Sem az európai átlagból nem lóg ki ez a plakát, ráadásul az egésznek a megfogalmazása még inkább enyhének is mondható, mert arra helyezi a hangsúlyt, hogy Magyarország egy nyitott és barátságos ország. Tehát nem azt mondja, hogy ide senki nem jöhet. Hanem azt mondja, hogy aki idejön, annak számolnia kell néhány dologgal. Be kell tartani a törvényeket. Az illegális határátlépők úgy kezdik, hogy megsértik a magyar törvényeket. Jöhetnének a legális határátkelő helyeken is, de nem ott jönnek. Törvénysértéssel kezdik. Aztán becsapnak bennünket, mert azt állítják hogy politikai menekültek, pedig valójában gazdasági bevándorlók. Aztán azt mondjuk, hogy tiszteletben kell tartani a kultúránkat - ez szerintem evidencia. És végül azt mondjuk, hogy nem vehetik el a magyarok munkahelyeit. Én jobban szeretem a tiszta beszédet, mint a sikamlós, de összességében megtévesztő megközelítést. Az a helyzet, hogy 7%-os a munkanélküliség Magyarországon. Nem tudunk munkát adni a bevándorlóknak. Ez a helyzet. Nem tudunk munkát adni. Mert a magyaroknak sincs egyelőre elég." (Orbán Viktor, 2015 június 12, Kossuth Rádió 180 perc. forrás)

Június 11-ére (5 nappal járunk az első plakát kihelyezésétől!) már az első zenemű is megszületett a témában. Az "Apa Zenél" együttes: Hello, Mr. Foreigner c. száma az:

 

Gyorsan elkészült egy Századvég felmérés is, amely szerint a lakosság természetesen a kormány mellett áll. Július elejére kikerültek az országos gyűjtéssel finanszírozott, 33 millió forintból megvalósított, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Vastagbőr blog együttműködésével létrejött ellen-plakátok is az országban. A galériához katt a képre!

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

 
Július közepén a Pesti Központi Kerületi Bíróság döntésével árnyaltabbá tette a plakátok megrongálásának megítélését, mondván, a nyilvánvalóan politikai akcióként történő rongálást el kell különíteni a sima vandalizmustól, és előbbi esetben a politikai véleménynyilvánítás szabadságát kell figyelembe venni. 

Időközben júliusban már kikerültek a következő körös kormányzati plakátok és a kapcsolódó honlap is. Az új szlogen ez lett: "A magyar reformok működnek!" A kampány 600 millió adóforintba került, és annyira sürgős volt, hogy a HG360 úgy nyerte el a megbízást, hogy előtte nem volt pályáztatás. A kormányzat indoklása: "Előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség" volt. A plakátokon látható idős bácsi miniszteri tanácsos volt az oktatási minisztériumban, az idős hölgy pedig az úr felesége, lelkes Fidesz aktivista.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Természetesen ez sem maradt válasz nélkül. Napokon (ha nem órákon) belül megjelentek a módosított szövegű változatok is - itt egy kis válogatás galéria, katt a képre:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

 Így szórakozott a magyar nép 2015-ben. 

Orbán Viktor nyilatkozata pont 4 évvel ezelőttről. Interjú Orbán Viktorral a Napi Gazdaságban, 2015 június 3-án.

...nem kevés lájkot gyűjtve be.

Az irányváltás beszéde volt a pont 4 évvel ezelőtt, 2015 májusában elmondott évértékelő. Nem csak azért, mert 1 év helyett rögtön 5-öt értékelt a miniszterelnök Orbán Viktor, hanem azért is, mert ezzel a beszéddel indult el egy irányváltás, legalább is a kommunikáció szintjén. Az erő, a gyors döntések hangsúlyozása helyett a "kényelemre berendezkedés", az "emberekre odafigyelés" lettek az új hívószavak. Fontos újdonság volt az is, hogy először nevezte Orbán az első számú ellenzéki erőnek a Jobbikot. Ennek jegyében egy új törésvonalat is bemutatott: egyértelműen kiállt EU és NATO tagságunk mellett. A teljes beszéd: